Tiltakozás: rosszul járnak a dolgozók a cafeteriával
Elhibázottnak tartják a szakszervezetek a béren kívüli juttatások rendszerében jövőre várható változásokat, ezért az adózás szabályainak módosítását követeli a kormánytól a vegyipari szakszervezeti szövetség (VDSZ) elnöksége. Aggódnak egyebek mellett a cafeteria részeként készpénzben folyósítható százezer forint miatt is, mert az kedvezőtlenül befolyásolhatja a bértárgyalásokat, ezért leszögezik: ez nem lehet béremelés, hanem csupán átcsoportosítás, annak megjelenési formájáról függetlenül.
Ezért a VDSZ felszólítja levélben is a kormányt, hogy deklarálja hivatalosan: a munkáltatók ezt az összeget semmilyen módon nem adhatják hozzá a nettó bérhez, s az nem befolyásolhatja a bértárgyalások kimenetelét. A készpénzben számolt juttatás hosszabb távon különben is kárt okozhat a munkavállalóknak, hiszen azt nem bérként kapják, így a nyugdíjba sem számíthat bele – érvel Székely Tamás, a VDSZ elnöke, a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke.
A munkáltatóknak viszont kapóra jön ez a változás, s már most, a jövő évi bértárgyalások kezdetén érződik, erre készülve nem is terveznek megfelelő mértékű emelést. Egyelőre nem is tiltja semmi, hogy a cafeteria készpénzes részét egyszerűen beszámítsák a fizetésbe, még akkor sem, ha ez összességében hátrányos a munkavállalóknak – szögezi le Székely.
Kifogásolja a VDSZ a beiskolázási támogatás, valamint az önkéntes pénztári hozzájárulás adójának ötven százalékra való emelését is. A szakszervezet ezért kezdeményezni fogja a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán is az öngondoskodásról szóló tétel kedvezményes, 34,5 százalékos adózásának napirendre tűzését. Az érdekvédők szerint a nyugdíj- és egészségpénztári befizetéseknek továbbra is önálló kedvezményes adózású elemként kell megjelenniük.
A VDSZ elnöksége súlyos hibának tartja, hogy a kormány ismét az érintett szervezetek és érdekképviseletek bevonása nélkül döntött a munkavállalókat hátrányosan érintő intézkedésekről. Ezzel magyarázható, hogy a magát családbarátnak tartó kormány ötven százalékos adóval sújtja például a beiskolázási támogatást. De az is vérlázító – mondja Székely –, hogy ugyanaz a kormány, amely az öngondoskodás fontosságát hirdeti, ugyancsak kizárja a kedvezményes béren kívüli juttatások köréből az önkéntes pénztári befizetéseket.