Úgy vette nyilvántartásba Magyar György főpolgármester-jelöltet a Fővárosi Választási Bizottság (FVB), hogy az ajánlások ellenőrzése során a választópolgárok aláírásának sajátkezűségét nem vizsgálta, és az Együtt társelnöke szerint ezzel megsértették a választási eljárási törvényt. Emiatt Szigetvári Viktor fellebbezést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB).

A központi névjegyzék az aláírásképet nem tartalmazza, de Szigetvári álláspontja szerint a választási irodának szemrevételezéssel minden ajánlóívet meg kellene vizsgálna annak érdekében, hogy a láthatóan azonos kéztől származó, egymást követő sorokban szereplő aláírásokat kiszűrjék. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett a tavaszi parlamenti választások tapasztalataira.

Akkor valóban előfordulhatott, hogy egyes pártok saját íveikre vezették át a más szervezeteket támogató polgárok adatait, majd az aláírásokat hamisították. Volt olyan választási bizottsági tag, aki a saját szignóját fedezte fel egy olyan ajánlóíven, amelyet korábban soha nem látott. Az ilyen esetek miatt több nyomozás indult.

Szigetvári szerint az ajánlások ellenőrzése során aláírások vizsgálata elmaradt, és oda vezetett, „hogy nem az ajánló választópolgártól származó aláírással rendelkező ajánlásokat is érvényesnek fogadott el a Fővárosi Választási Bizottság". Ezért úgy véli, nem állapítható meg, hogy a jelölt rendelkezett-e megkövetelt számú érvényes ajánlással.

Az NVI pénteki határozatának indoklásában azonban kifejtette, hogy „nem tekinthető elegendő, illetve figyelembe vehető bizonyítéknak a fellebbezőnek a 2014. évi országgyűlési választások kapcsán tett kijelentése". Vagyis: abból, hogy valaki esetleg csalt idén tavasszal, nemigen lehet megalapozottan arra a következtetésre jutni, hogy a Magyar György jelölése érdekében folytatott aláírásgyűjtés során is hasonló visszaéléseket követtek volna el.

A testület ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a FVB a hatályos törvényeknek megfelelően járt el. A Fővárosi Választási Iroda ugyanis vizsgálta, hogy az ajánlóíveket teljes körűen kitöltötték-e, majd az egyes ajánlók adatait összevetették a választói névjegyzék adataival. Az aláírások valódiságát viszont nem kell ellenőrizni. Az NVI határozatában nem szerepel ugyan, de az esetleges hamisítást csak írásszakértő bevonásával lehetne egyértelműen alátámasztani.

A „fellebbezés benyújtásakor a bizonyítási teher a kérelmezőt terheli" – emelte ki a testület. A beadványozó azonban „a fellebbezésében foglalt, fentiekben idézett állítását semmilyen bizonyítékkal, jogi okfejtéssel nem támasztotta alá", azért a bizottság a beadványt elutasította.

Az NVB emellett felhívta a figyelmet arra: „a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás sérelmét veti fel az, hogy a fellebbező jogorvoslati kérelme előterjesztése során érintettség igazolása, bizonyíték és részletes jogi okfejtés nélkül állítja, hogy a Fővárosi Választási Bizottság úgy vett nyilvántartásba egy főpolgármester-jelöltet, hogy »nem az ajánló választópolgártól származó aláírással rendelkező ajánlásokat is érvényesnek fogadott el«".

Ez igen szofisztikált körülírása annak, hogy a fellebbezésben valakit minden alap nélkül jogsértés elkövetésével gyanúsítottak. Amúgy pedig elég kézenfekvő a kérdés: a többi jelölt esetében biztosan minden rendben volt? Ha ugyanis a tavaszi tapasztalatokból indulunk ki, más is csalhatott.