Mibe kerül, hogy átkeresztelik a Lágymányosi hidat?
A főváros tavaly ősszel megválasztott új főpolgármestere már korábban sem csinált titkot belőle, hogy számos területen alapos változásokra lehet majd számítani. Ezek egy része inkább csak szimbolikus üzenet volt, így nem rejtette véka alá a véleményét például az ötvenhatos emlékmű kapcsán, amely szerinte nem szép, s nem művészet. A Tarlós István által csúnyának minősített emlékmű egyelőre a helyén van.
A Szabadság téri szovjet hősi emlékmű kapcsán a főpolgármester ugyancsak jelezte már, hogy azt szívesen áthelyeztetné, és erről tárgyalást kezdeményez moszkvai kollegájával. A jó ideje vaskos rácsok mögé szorított létesítmény a régi helyén látható.
Moszkva tér viszont már nincs Budapesten – erről az orosz fél csak a sajtóból értesülhetett, s a változást nem kis értetlenséggel fogadták. A főpolgármesteri hivatal erre reagálva ígérte: még az idén lesz másik Moszkva tér a magyar fővárosban.
A hivatalos indokolás szerint a névváltoztatást a helyi lakók, illetve civil szervezetek kezdeményezték, és a kérésüknek a fővárosi közgyűlés nem tudott ellenállni. Így a fontos közlekedési csomópontot ismét Széll Kálmán térként emlegethetjük. Az egykori miniszterelnök és pénzügyminiszterről egyébként 1929-ben neveztek el közterületet.
A Roosevelt tér nevének megváltoztatását a Magyar Tudományos Akadémia elnöke kezdeményezte, azzal érvelve, hogy Széchenyi István életművének része az MTA épületének létrehozása és a Lánchíd is. Ez ráadásul senkinek nem okozott gondot, mert a Széchenyi téren egyetlen magánszemély sem lakik, így nem kell lakcímkártyát cserélni.
A szocialisták szerint ennek a lépésnek rossz diplomáciai üzenete lehet. Franklin D. Roosevelt egykori amerikai elnök azonban a tervek szerint másik teret kaphat Budapesten: a Szabadság tér viselhetné a nevét, ahol az Egyesült Államok nagykövetségének épülete is található.
Az viszont igen nehezen magyarázható, hogy miért kellett a Köztársaság teret átkeresztelni. Ennek sokak véleménye szerint elég rossz kicsengése lehet, még akkor is, ha az új névadó II. János Pál pápa. Ráadásul a főpolgármester először arra tett javaslatot, hogy a tér Tisza Kálmán egykori kormányfő nevét viselje.
Az összesen 26 közterületet érintő tavaszi névváltoztatási hullám terméke az Elvis Presley tér is, amelynek tervezett helye többször módosult. A rocklegendának – amellett, hogy valószínűleg a főpolgármester által is kedvelt énekes – annyi köze van Budapesthez, hogy 1956-ban egy amerikai televíziós műsorban adakozásra szólított fel az ’56-os hősök javára. Bár sokan ezt az ötletet sem tartották jónak, végül a Margit híd budai hídfőjénél található tér viselheti Elvis Presley nevét.
Wass Albert író – akinek az életművét erősen vitatják – ugyancsak közterületet kapott a fővárosban. A lépés ellen többen tiltakoztak, az író maga által sem titkolt antiszemitizmusa miatt ellenérzéseit fejezte ki többek között a Mazsihisz és a Budapesti Zsidó Hitközség is.
Ma már a Ferihegyi Repülőteret is másként hívják: a kormány kezdeményezésére Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre keresztelték át. Bár a vidékfejlesztési miniszter mellett működő földrajzinév-bizottság inkább a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, Budapest Ferihegy elnevezést támogatta, a grémium véleményét figyelmen kívül hagyták.
A testület úgy vélte, a Ferihegy elnevezésnek maradnia kellene, ám a hivatalos elképzelésekkel ellentétes szakmai álláspont alulmaradt. Sőt, az ellenvéleményt gyorsan megtorolták: a bizottságból többeket eltávolítottak, de még a munkahelyükről is kirúgtak.
A közterületek vagy közintézmények átkeresztelése korántsem csupán szimbolikus aktus; egy ilyen lépésnek egészen kézzelfogható következménye lehetnek. Például a Ferihegyei Repülőtér névváltoztatása kapcsán csak az útirányjelző táblák cseréje mintegy 13 millió forintba került.
Olcsóbb a Lágymányosi híd névcseréje sem lesz, hiszen a fővárosban és számos bevezető úton kell átírni a jelzőtáblákat. A Moszkva tér esetében meg a 4-6-os villamos teljes vonalán kell új információs táblákat kihelyezni. S egy másik tétel: az utcák vagy terek elnevezésére utaló feliratokat is cserélni kell; ezek darabja több ezer forint. Az meg már a lakók zsebére megy, ha a házukon található táblát akarják aktualizálni.
Van a dolognak egy másik vonzata is: előbb-utóbb minden érintettnek ki kell cseréltetnie a lakcímigazolványát. Még szerencse, hogy ebben az esetben az okmányirodák illetékmentesen állítják ki az új okmányt. Az ezzel kapcsolatos költséget azonban valakinek – ebben az esetben a magyar államnak – kell lenyelnie.
Nyilván az sem két fillér, hogy a változásokat átvezessék a nagy állami adatbázisokban, illetve a banki és más nyilvántartásokban. Amúgy az sem teljesen érdektelen, hogy módosítani kell a térképeket is. Aki pedig GPS segítségével közlekedik, annak számítania kell arra, hogy ezek a változások csak jelentős késéssel jelennek meg az elektronikus térképeken, de csak akkor, ha valaki előfizetett a frissítésekre.
