Mi fenyeget minket 2012-ben?
Magyarországon a legnagyobb kockázatot a vizek kártételei jelentik jövőre is. Ugyan nem egészen tíz százalék annak az esélye, hogy jövőre a Duna, a Tisza és mellékfolyóik térségében katasztrofális árvíz alakuljon ki, ilyen fokú veszélyeztetettséggel azonban egész évben folyamatosan számolni kell. Annak az esélyét meghatározni, hogy kialakul-e a tavaszi hónapokban jelentősebb dunai és/vagy tiszai árhullám, februárt követően, a nagymarosi és szegedi vízgyűjtőterületen felgyülemlett hó mennyiségéből lehet.
Tekintettel arra, hogy a hegyekben felhalmozódó hókészlet olvadása lassú folyamat, és az nagymennyiségű csapadékkal eshet egybe, jelentős vízszintemelkedés kialakulásával kell számolni. A legkedvezőtlenebb hidrometeorológiai tényezők bekövetkezése esetén a Felső-, és a Közép-Tiszán alakulhat ki olyan kritikus helyzet, amely veszélyhelyzet kihirdetését és rendkívüli intézkedések bevezetését, valamint több ezer technikai eszköz és több tízezer ember egyidejű alkalmazását igényli. E lépések megtételével azonban csak az anyagi javak terén ezermilliárd forintnyi érték menthető meg.
Belvízre az Alföld és Somogy megye területén lehet számítani. Igen nagy a villámárvíz kialakulásának a valószínűsége az Északi-középhegységben, a Mecsekben és az Alpokalján, míg ugyanez a jelenség a Dunántúli-középhegységben valamivel kisebb valószínűséggel fordulhat elő, de hasonló következményekkel járhat.
Valószínűsíthető, hogy a szélsőséges időjárási jelenségek száma 2012-ben is tovább nő. A Dunántúl északi és középső területein átvonuló egyes hidegfrontok mögött akár 90 km/óra sebességet is elérő vagy azt meghaladó szélviharok alakulhatnak ki. A legnagyobb szélerősségre az országban a Dunántúli-középhegységben lehet számítani.
Eseti jelleggel előfordulhat, hogy egy nap leforgása alatt több mint 50 mm csapadék hullik le egy adott területen, ez leginkább a hegyvidéki területeken fordulhat majd elő.
Nyáron a 35 °C-ot is meghaladó maximumhőmérséklet az Alföldön, azon belül a Duna–Tisza-közén, valamint a Tiszántúl déli részén fordulhat majd elő, kis esély arra is van, hogy a Duna menti síkság, illetve a Kiskunság térségében a 40 °C-ot meghaladó hőmérsékletet is lehet majd mérni. 27 °C-ot legalább három napon át meghaladó napi középhőmérséklet a Duna–Tisza-köze keleti részén, a Nagykunságban, illetve a Körös-Maros közében várható, főként júliusban és augusztusban.
A következő év téli időszakában a -25 °C-ot elérő hőmérséklet legfeljebb az Alföldön, valamint az Északi-középhegység keleti részén fordulhat elő, a -30 °C körüli hőmérsékletre nagyon kicsi az esély, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye legkeletibb részén számíthatunk ilyen hidegre.
A jövő évre vonatkozóan sem zárható ki teljesen, hogy nagyobb károkat okozó földrengés rázza meg az ország valamely térségét, de ennek valószínűsége rendkívül kicsi. A korábbi évekhez hasonlóan 2012-ben is egyértelműen számíthatunk öt-tíz olyan kisebb földrengésre, amelyet az epicentrum környékén élők jól érzékelhetnek. Egyes esetekben egészen kis mértékű károk is keletkezhetnek.
A rengések által leginkább érintett terület Budapest és környéke, Dunaharaszti térsége, Kecskemét, Komárom, valamint az attól délre, a Balatonig húzódó sáv.
Az év folyamán először február és április közepe között fordulhatnak elő erdőtüzek, ez az időszak május elejéig tarthat. A második tűzveszélyes időszak a nyári hónapokra tehető, az legfeljebb szeptember közepéig húzódhat el. Nagyobb erdőtűz az Északi-középhegységben, a Bakonyban, a Pilisben, valamint Borsod, Bács-Kiskun és Csongrád megye területén alakulhat ki.
Amennyiben a téli csapadékmennyiség jelentősen az átlag alatt lesz, s nő az átlaghőmérséklet, akkor a kora tavaszi időszakban jelentősebb, akár a száz hektáron pusztító vagy annál is nagyobb tűzesetekre kell számítanunk. Hasonló nyári időszak esetén nő a kiterjedt és nehezen kezelhető koronatüzek előfordulásának veszélye.
Ipari tevékenységhez köthető balesetre a következő évben is készülni kell, nagyjából húsz, csak a létesítményen belüli hatással bíró balesetre lehet számítani. Ezek során a környezetbe kerülő veszélyes anyagok a telephelyen tartózkodó embereket sem fenyegetik súlyos egészségkárosodással.
Nagyon kis valószínűséggel kell olyan, telephelyen túlnyúló kockázattal számolni, amely akut, az egészségre hosszú távon káros hatással járhat.
Alacsony valószínűséggel, de számolni kell Magyarország légterében tartózkodó légi jármű valamilyen balesetével is, az ilyen esetek súlyos következményekkel járhatnak.
Társadalmi jellegű veszélyforrást jelenthet az észak-afrikai régióban kialakult válság elhúzódása, emiatt Magyarország déli, dél-keleti térségében erősödhet az illegális bevándorlás 2012-ben. Alacsony valószínűséggel, de előfordulhat, hogy nyugati irányból, a schengeni zónán belülről érkezik migrációs hullám.
Az előrejelzésben bemutatott veszélyhelyzetek során alkalmazandó magatartási szabályokról a BM OKF honlapján tájékozódhatnak.
Amennyiben az emberi élet- vagy vagyonbiztonságot veszélyeztető események közvetlen bekövetkezése várható, a hivatásos katasztrófavédelmi szervek a médiaszolgáltatók útján tájékoztatják a lakosságot.
