Az egyik eset egy „Naprakész” elnevezésű internetes, online hírfigyelő szolgáltatás megrendelése volt. Ezt O. Ferenc, a BKV volt vezérigazgató-helyettese kérte, de Antal Attila akkori vezérigazgató nem akarta teljesíteni, mire Mesterházy Ernő utasítást adott a szerződés megkötésére. Antal Attila nem mert ellentmondani, mert O. Ferencet közismerten jó kapcsolat fűzte mind Demszky Gábor akkori főpolgármesterhez, mind bizalmasához, Mesterházy Ernőhöz. A szükségtelen szerződéssel a vádirat szerint 5 millió 443 ezer forint vagyoni kárt okoztak a BKV-nak.

A másik vádpont szerint Mesterházy Ernő utasította a BKV Zrt. vezetőit, hogy egy bizonyos kft.-vel kössék meg a cég takarítási munkáira vonatkozó szerződést. Mivel a kiszemelt cég önmagában erre nem volt képes, vezetője rávette a BKV-nál addig a takarítási munkát végző cég vezetőjét, hogy kössenek konzorciumi szerződést. Ez meg is történt, a közbeszerzést megnyerték, és számos ponton a korábbiaknál magasabb összeget számítottak fel. Mind Antal Attila, mind az őt megbízott vezérigazgatóként követő Balogh Zsolt halogatta a szerződés aláírását, de nem intézkedtek új közbeszerzési eljárás kiírásáról, és a vezérigazgatói posztot elfoglaló Kocsis Istvánt sem tájékoztatták, hogy előnytelennek tartják a szerződést, így Kocsis azt aláírta. Emiatt – a vádirat szerint – 746 millió forint vagyoni hátrány keletkezett a BKV-nál.

Mesterházy Ernő írásban tett vallomását a bírói tanács vezetője, Hadnagy Ibolya olvasta fel a tárgyaláson. Az ellene emelt vádakat súlyosan törvénytelennek, előzetes koncepción alapulónak tartja. Szerinte ellentmondásos a vádirat, mert az első vádpontban úgy szerepel felbujtóként, hogy a cselekménynek nincs tettese. A második vád esetében tettesként vádolták meg – ám a gyanúsítások szövegéből ott is az következik, hogy felbujtóként értékelték a cselekményét. A vád tárgyává tett közbeszerzési eljárásról a nyomozati anyagban semmilyen adat nem szerepel. Mi alapján állítja az ügyészség, hogy a közbeszerzési eljárás – amelynek során az új céggel kibővült konzorcium nyerte el drágábban a megbízást – nem volt befolyásmentes? Mesterházy Ernő abszurdnak tartja, hogy ő annak adott volna utasítást (Antal Attila), aki a közbeszerzés nyertesével nem írta alá a szerződést, aki pedig aláírta (Kocsis István), az az ügyészség szerint nem tudott semmiről.

Mesterházy tagadta, hogy bűnszervezetben vett volna részt. Szerinte nem igaz, hogy a Demszky Gábor főpolgármester köreihez kötődő gazdasági társaságok érdekeit közvetítette a BKV mindenkori vezérigazgatójának. Tizennégy tényállással kapcsolatosan gyanúsították meg, de csak kettőben emeltek ellene vádat – azokban is minden alap nélkül. Szerinte gyanúsításának és fogva tartásának törvényes oka nem volt, az kizárólag politikai szerepvállalása ellehetetlenítését, és egzisztenciája, jó hírneve tönkretételét szolgálta. Mesterházy hangsúlyozta: a kihallgatások során folyamatosan nyilvánvalóvá tették, hogy amennyiben Hagyó Miklósra és Demszky Gáborra terhelő vallomást tesz, fogva tartása véget érhet, és ügyét kedvezőbben bírálják el.

A bírói tanács elnöke idézett Mesterházy Ernő nyomozati vallomásaiból. Egyik részlet szerint azt vallotta: az SZDSZ és Demszky Gábor körét Hagyó Miklós és köre egyre inkább leírta, befolyását csökkentette. Másutt azt vallotta: Antal Attila azt csinált, amit Hagyó Miklós mondott neki. Nem zárja ki, hogy Antal nem értett mindennel egyet, amit megtett – azért csinálta, mert félt Hagyótól. Nem zárható ki, hogy a „Hagyó melletti személyek a saját dolgaikat is próbálták intézni”.

Mesterházy Ernő kérdésre elmondta, hogy Hagyó Miklós neki nem együttműködő partnere volt, hanem politikai ellenfele.

Mesterházy Ernő vallomására reagálva Hagyó Miklós a tárgyaláson kijelentette: minden olyan személyes vagy finanszírozási ügyben, amelyben őt a hatáskörén való túlterjeszkedéssel vádolják, okiratokkal bizonyíthatóan a városházi működési szabályzat szerint jártak el, Demszky Gábor főpolgármester és Tiba Zsolt főjegyző hozzájárulásával.