„Meglepve olvastam a miniszterelnök mondatait arról, hogy kormányának munkája majd tíz-tizenöt éves távlatból lesz megítélhető. Szerinte akkor érnek be a mostani szerkezetátalakítások. Nahát, milyen türelmes lett Orbán Viktor! Saját magával szemben” – írja az MSZP elnöke saját internetes oldalán.

Erről a szocialista politikusnak három dolog is eszébe jutott. Az egyik a kötcsei beszéd, amelyben Orbán „a tizenöt-húsz évre történő berendezkedés szándékát hirdette meg”. Ezzel szerinte az az "apró" probléma, hogy egy parlamenti ciklus négy évre szól. „Tizenöt év múlva Orbán Viktor kormányzása valóban más megítélés alá esik majd, mint most. Nem a gyötrelmes mindennapok egyik fő okozója lesz, hanem csak egy rossz emlék” – szögezi le Mesterházy, remélve, meglesz a politikai és jogi lehetőség arra, hogy ennek a kormányzásnak számos döntését addigra megváltoztassák.

A másik, ami beugrott – írja az MSZP elnöke –, az Orbán Viktor néhány 2009-es mondata. Akkor a Fidesz elnöke úgy fogalmazott: "én nem két-három évben gondolkodok, hanem egy fordulatban (...) Egy új kezdethez érkeztünk, azonnal ki fog derülni, és az eredményeket is meg fogja hozni, nem két-három év alatt, hamarabb (...) Én nem mondom, hogy nagy csodát, de egy kisebbfajta csodát azért szeretnénk, én magam is szeretnék tenni”. Ez egyébként most is olvasható Orbán honlapján.

„Nem lehet arra hivatkozni, hogy nyolc év, meg válság: a Fidesz 2009-ben ismerte a helyzetet, a világválságról is tudott. Orbán mégis kisebbfajta csodát ígért. Nem volt szó tíz, meg tizenöt évről” – kommentálta politikai vetélytársa gondolatait Mesterházy.

A politikus nem vitatkozik abban, hogy a hosszú távú szerkezeti reformok éveket vesznek igénybe, ám szerinte az adóemelés nem reform, s a valódi reform – ha volna olyan – előkészítése is időbe telik. Az viszont szerinte nem megy, hogy a miniszterelnök "kísérleti laboratóriummá" nyilvánítja az országot, „szakmai és civil vélemények bevonása nélkül, rohamozva hoz döntéseket, majd aztán közli a kísérleti alanyokkal: a pozitív hatásokat majd tíz év múlva érezni fogják”.

Viszont az adóemeléseket már most el kell viselni, mert azok vannak – szögezi le Mesterházy. „A miniszterelnök szerint a tranzakciós adót majd a bankok fogják megfizetni. Nem tudom, kit akar becsapni Orbán Viktor – talán saját magát? – de a sárga csekkek és a banki átutalások utáni sarc mindenkit érinteni fog” – írja.

A telefonadó kapcsán pedig úgy vélekedik: „a kétforintos percenkénti adóról két hete bizonygatják, hogy ez kis összeg”, de ha valaki megnézi a percdíjakat, és melléjük rakja a kétforintos fix díjat, látni fogja, hogy nem is olyan kis adóról van szó. Az állampolgárok kapnának ugyan tízpercnyi adómentes időt, de ez Mesterházy szerint „a fideszes cinizmus újabb szégyenteljes jele”.

Ez ugyanis „nem segít azokon, akik például távol élnek családjuktól, vagy akik egyszemélyes kényszervállalkozást üzemeltetve mindent maguk intéznek”.

Nincs túl jó véleménye arról sem, hogy Rogán Antal azzal lepte meg a közvéleményt, hogy az időseket nem érinti majd különösebben a telefondíj, mert őket a családtagjaik vissza szokták hívni.

„Hát, igen, a nyugdíjból nehezen élő szülőket felhívják majd munkanélküli gyerekeik, az adómentes havi tíz perc erejéig. Vagy fordítva” – jegyzi meg az MSZP elnöke. Szerinte ez a "családbarát" kormány jövőképe.

„Lesz biztosítási adó is, mégpedig oly módon vezetnék be, hogy nem a kiemelt befektetésjellegű életbiztosításokat, hanem a kikerülhetetlen kötelező gépjármű-biztosítást sújtanák a legnagyobb, harminc százalékos kulccsal” – sorolja tovább kifogásait Mesterhází, hozzátéve: mi ez, ha nem pénzbehajtás?

A háromszázmilliárdos gyógyszerkasszán 120 milliárdot kíván spórolni a kabinet, ami nemcsak pénzügyi, hanem egészségügyi kockázat is – véli az MSZP elnöke. Ennek hatására emelni fogják számos gyógyszer térítési díját, míg más korszerű gyógymódokat nem lehet majd Magyarországon alkalmazni, mert „agyonadóztatja az állam a gyártókat és forgalmazókat”.

„Ezzel a magyar emberek gyógyulási esélyei jelentősen romolhatnak. Nem állom meg, hogy le ne írjam: miközben 120 milliárdot spórolna a kormány az emberek egészségén, addig 98 milliárdot költene el a miniszterelnök hobbijára, futballstadionok építésére. Mindenki eldöntheti, mire van nagyobb szükség: gyógyszertámogatásra vagy stadionokra” – teszi fel a kérdést Mesterházy.

Írása végén még egyszer idézi Orbánt, aki nemrég az új adók (konkrétan a tranzakciós adó) kapcsán azt állította: "én azt mondanám a vállalkozásoknak meg az embereknek, hogy emiatt egy percig se fájjon a fejük".

Ha mégis fájna a fejük, „akkor ez leghamarabb tíz-tizenöt év múlva enyhülhet, legalábbis Orbán távlataiból kiindulva” – véli Mesterházy. Maga inkább azt javasolja, hogy „ne várjunk ennyit. Mulasszuk el a fejfájás okát, minél gyorsabban”.