A frakció a hétfői plenáris ülés előtt – szokás szerint – tartott már egy ülést, amelyen felvetődtek a bajai ügy részletei és Déri Balázs kommunikációs igazgató távozásának a körülményei is (állítólag valamivel feszültebb hangnemben), akkor azonban Mesterházy Attila pártelnök-frakcióvezető nem volt jelen a tanácskozáson; ezért számos ezzel kapcsolatos felvetést csak most tudtak érdemben megtárgyalni. Úgy tudjuk, Mesterházy külön kérte az elnökségi tagokat és az elnökségi üléseken tanácskozási joggal jelen lévő politikusokat is, hogy vegyenek részt a frakcióülésen, és vitassák meg az aktuálisan feszítő kérdéseket.

A tanácskozás után tartott sajtótájékoztatón a pártvezetés az ülést konstruktívnak értékelte és bejelentette: döntés született arról, hogy Mandur László lemond parlamenti mandátumáról, mert az MSZP őt delegálja a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumába. A testületben eddig Kránitz László töltött be pozíciót, de ő a szocialisták egyik képviselőjelöltje lett, ami összeférhetetlen a tisztséggel. Hogy Mandurt ki váltja a Parlamentben, csak később döntik el. 

A Népszabadság információi szerint a zártkörű tanácskozáson előbb Mesterházy Attila tartott egy közel félórás, tényszerű és kronologikus összefoglalót az elmúlt időszak eseményeiről, így az október 23-i tüntetésről, a bajai videóügyről és az ezt követő szervezeti átalakításokról; ezen a fórumon is bemutatásra került például Ferencz Gábor új sajtófőnök.

Mesterházy elmondta még, hogy a november 23-i választmányi ülésen fogják formálisan is létrehozni a kampányidőszakban hagyományos „országos választási bizottságot”, amelynek névsorát ki lehet majd bővíteni.

Forrásaink szerint Mesterházy Attila vitaindítójában a bajai videóbotrányról mint „lezárt ügyről” beszélt a zártkörű tanácskozáson, az október 23-i eseményekkel kapcsolatban pedig többek között arról beszélt: az MSZP egyfajta lefagyasztott állapotba került, ezért „be kellene ülni egy időgépbe” és visszatérni a kongresszust megelőző napokba, hogy a világos vízióval, programmal foglalkozzanak.

Úgy tudjuk, az egyik első hozzászóló Lendvai Ildikó korábbi pártelnök volt, aki mindenekelőtt megköszönte és üdvözölte a tanácsadói testületbe való felkérést, mondván ez is jól mutatja a generációs együttműködést. Lendvai állítólag világossá tette, hogy a politikai ambícióit teljesen feladta (ez válasz volt a Magyar Hírlap azon állítására, miszerint Lendvai lehet a közös ellenzéki miniszterelnök-jelölt), de azt is leszögezte, hogy gondolkodásában és megszólalásaiban fenntartja a szabadságát.

Az ellenzéki összefogással kapcsolatban több, egymástól független forrásunk állítása szerint is azt mondta a volt pártelnök: elmaradt az együttműködés megkötése utáni katarzis, a keletkezett résbe pedig Gyurcsány ügyesen befurakodott. Ezt követően Kosztolányit idézve Lendvai az MSZP jelenlegi helyzetét jellemezve azt mondta: „csak bot és vászon, de nem bot és vászon, hanem zászló”. Szerinte ugyanis hiába vannak jó programok és „több ezer végnyi vászon”, még nincsen zászló.

Lendvai állítólag azt is világossá tette, hogy új helyzet van az ellenzéki oldalon, miután a megkötött szövetség nem tudta megfelelően megmutatni az erejét; a szocialisták ezért nem tehetik meg, hogy ezt átlépve ne értékeljék az aktuális helyzetet.

A Népszabadság úgy tudja, hogy több más frakciótag is azon véleményének adott hangot, hogy a bajai videóügy „nem ok, hanem következmény”, annak a megmutatkozása, hogy az MSZP nem volt felkészülve hasonló helyzetekre. Forrásaink határozottan állították: nem voltak éles és direkten kemény támadások a pártvezetéssel szemben, de többen is világossá tették, hogy aktivitásra és kreativitásra van szükség, ki kell mozdulni a statikus helyzetből. Ehhez a felszólalók többsége segítségét, közreműködését is ajánlotta.

Ugyanakkor információink szerint olyan vélemények is megfogalmazódtak (például Szanyi Tibor és Gúr Nándor részéről), hogy Gyurcsány Ferenccel nem szabad együttműködni, mert megbízhatatlan, a megállapodásokat nem tartja be, és ha most összefognak vele, semmi nem garantálja, hogy azt a választások előtti utolsó percekben nem rúgja fel és rántja be vele a teljes ellenzéki oldalt a szakadékba.

Információink szerint Mesterházy Attila – az egyébként higgadtnak és konstruktívnak leírt – hozzászólások után többek között arról beszélt, hogy az MSZP, amely a legerősebb ellenzéki párt, és amely Orbán Viktor és a Fidesz első számú kihívója, egy többfrontos küzdelmet kényszerül megvívni. Mesterházy – vélhetően Lendvai Ildikónak tett utalásként – állítólag azt is világossá tette, hogy a politikusok szabadsága addig terjed, amíg a politikustársa szabadságát az nem érinti; vagyis a pártot akkor lehet nyugodt vizeken tartani, ha belül megvívják a vitákat, de kifelé mindenki a közös álláspontot képviseli.

Szintén az MSZP belső életét érinti, hogy információink szerint Mesterházy Attila a korábbi honvédelmi miniszter Juhász Ferencet és államtitkár Iváncsik Imrét kérte fel arra: tekintsék át a párt biztonsági mechanizmusait, és alakítsanak ki egy olyan protokollt, amely megfelelő védelmet nyújthat a bajaihoz hasonló provokációk ellen.

A Népszabadság információi szerint a pártelnök munkáját segítő tanácsadó testület is új tagokkal bővülhet a jövőben: Lendvai Ildikó, Kovács László és Földes György mellett információink szerint meghívást kapott Magda Sándor, Podolák György, Tóth Károly és Jánosi György mellett Fazakas Szabolcs is. Utóbbi örömmel vállalta volna a felkérést, de egyik jelenlegi feladata ezt nem teszi összeférhetővé. Úgy tudjuk, a tanácsadó testület nem állandó jelleggel, hanem a kampányból adódó speciális ügyekben és csak a szükséges esetekben fog ülésezni. Ehhez tartozik még, hogy az MSZP új kommunikációs igazgatójának (ezt a posztot Déri lemondása után osztották ketté) a pártelnök Lukács Zoltán frakcióvezető-helyettest kérte fel, de állítólag végleges döntés ez ügyben még nem született.