Mesterházy Attila azon a csütörtöki brüsszeli sajtótájékoztatón beszélt erről, amelyet a lengyel Baloldali Demokratikus Szövetség elnökével, Grzegorz Napieralskival közösen tartott a magyar elnökség közelgő befejezése és a lengyel soros irányítás jövő heti kezdete alkalmából.

Az MSZP mindig elkötelezett volt az elnökség sikere mellett - szögezte le a pártelnök. Mint mondta, még kormánypártként a szocialisták kezdték meg az elnökség előkészítését, és ellenzékben is fontosnak tartották, hogy az eredményes legyen.

Mesterházy külön méltatta Martonyi János külügyminiszter tevékenységét, valamint az elnöki munkában részt vevő szakmai csapat és a diplomaták munkáját.

A jelenlegi kormány(párt) tevékenységéből azonban hiányolta az együttműködési készséget az ellenzékkel. Kifogásolta az elnökség előkészítésében korábban szerepet játszó egyes szakértők felmentését is. Megismételte, hogy hibának tartották az elnökség alatt egyes fontos belpolitikai viták - mint az alkotmány - időzítését, a belpolitikai program túlterhelését. Úgy vélte, nem használt az sem, hogy a kormány több kritikát kapott az elmúlt hónapokban az uniós intézményektől, továbbá hogy az ország kimaradt az uniós versenyképességi paktumból.

Mesterházy Attila fogalmazása szerint politikailag "évtizedes kudarcnak lehet minősíteni", hogy a kormány politikája kapcsán az elnökség ideje alatt nem nőtt a kabinet tekintélye, és így jövőbeni érdekérvényesítő ereje sem növekedett.

Az elnökség legnagyobb sikerei közé sorolta Mesterházy Attila az energiapiaci integrációban elért előrelépéseket, az uniós joganyag bővítésében mutatott haladást, a Duna-stratégia megszületését, a roma-stratégia kidolgozását (amelyet illetően a magyar biztos, Andor László szerepét is méltatta), Horvátország csatlakozási tárgyalásainak várható lezárását, valamint a gazdasági koordináció és kormányzás terén elérteket.

A kevésbé sikeres területek között említette egyebek között a schengeni övezet bővítését (elismerve azonban, hogy ebben nem az elnökség hibájából nem érték el a remélt haladást), Magyarország kimaradását a versenyképességi paktumból, a keleti partnerségi csúcstalálkozó elmaradását. Úgy ítélte meg, hogy egyes külső körülmények is behatárolták az elnökség tevékenységét, mint az észak-afrikai helyzet vagy egyes euróövezeti országok válsága.

Mesterházy Attika azt tanácsolta Lengyelországnak, hogy az elnöki tevékenységet ne keverje belpolitikai ügyekkel, ebből a szempontból ne kövesse a magyar kormány stratégiáját, továbbá az elnöki munkáról rendszeresen egyeztessen az ellenzékkel és a civil szervezetekkel. Hangsúlyozta, hogy a lengyel elnökségre is nehéz feladatok várnak, köztük a vita a következő hétéves uniós költségvetésről.

Az MSZP elnöke bejelentette, hogy Magyarországra hívta meg lengyel partnerét, és Napieralskival a jövő héten Budapesten is tárgyalnak a magyar és a lengyel elnöki félévről.

Jelen volt a brüsszeli sajtótájékoztatón Poul Nyrup Rasmussen, az uniós baloldali pártokat tömörítő Európai Szocialisták Pártjának elnöke is, aki egyebek között azt emelte ki, hogy nehéz hat hónap áll a magyar elnökség mögött a különböző válsághelyzetek miatt (bevándorlás, euróövezet). A magyar elnökség jelszavaira utalva hiányolta ugyanakkor az erős Európa, és az emberi tényező kiemelésének teljes mértékű megvalósulását. Rasmussen úgy vélte, Mesterházynak és pártjának az elmúlt hónapokban a demokráciáért is küzdenie kellett Magyarországon.

Mesterházy Attila a szocialista kormányfők és pártvezetők EU-csúcs előtti szokásos találkozójának témáiról elmondta: nagyon fontosnak tartja, hogy a konzervatív többség mellett legyen egy szociáldemokrata programalternatíva is Európában, és ebben kapjon külön hangsúlyt a gazdasági növekedés fenntartható jellege, valamint a versenyképesség és a szociális biztonság egyensúlya.