Az Alkotmánybíróság (AB) hamarosan dönt arról, tárgyalja-e a már nyilvántartásba vett alkotmányjogi panaszt a német megszállási emlékmű ügyében - írja az Origo. Az ügy azután került az AB-hez, hogy az Orbán-kormány által támogatott szobrot a történelemhamisítás jelképének tartó civilek folyamatos tüntetése ellenére - önmagában mintegy 90 millió forintba került erős rendőri biztosítás mellett - építették fel július közepére, de a tiltakozók minden törvényes eszközzel igyekeznek elérni az eltávolítását a térről.

Steiner Pál volt MSZP-s polgármester még a csaknem 300 millió forintba került emlékmű elkészülte előtt jelezte, hogy ha már az emlékmű felépítését nem is tudják megakadályozni, egy helyi népszavazással legalább utólag eltávolíttatnák a szerintük nemcsak szimbólumválasztásában aggályos, de a holokauszt eseményeiben való magyar felelősséget is relativizálni igyekvő szobrot.

A helyi választási bizottság viszont azzal utasította el a népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését, hogy a beruházást egy kormányhatározat nemzetgazdasági jelentőségűvé nyilvánította, így abban már nem lehet referendumot kiírni, mert nem önkormányzati hatáskör. A Fővárosi Törvényszék később ugyanezzel utasította el a hozzá benyújtott felülvizsgálati kérelmet is.

Ezután fordult alkotmányjogi panasszal az AB-hez Steiner Pál, aki az Origónak elmondta: bízik a testületben, és „a törvényesség helyreállításában". Az előzményekről elmondta: beadványát időközben részletes indoklással támasztotta alá, amire az AB főtitkára azt válaszolta, hogy sikerült alátámasztania, miért tartja törvénysértőnek a választási bizottság és a törvényszék álláspontját.

Ezek után az AB nyilvántartásba vette az ügyet, ám ez még nem jelenti azt, hogy napirendre is tűzik a tárgyalását. Első körben ugyanis a panasz egy háromtagú bírói tanács elé kerül, és ha ők jóváhagyják, csak akkor foglalkozik vele teljes ülésén az AB. Ha pedig ott támogató döntést hoznak, indulhat az aláírásgyűjtés a helyi referendum kiírására.

Steiner szerint az AB döntésének szimbolikus jelentősége van, mert arról szól: kiírható-e helyi népszavazás az V. kerületben a szoborról, vagyis „működik-e a gyakorlatban az emberek alaptörvényben rögzített joga a véleménynyilvánítás szabadságáról". Ez pedig válasz lesz arra - folytatta -, hogy az alaptörvény alkotmányos jogokat véd-e vagy „csupán egy mesekönyv".