Mérges média kerekasztal

Lesújtó képet festettek a hazai kereskedelmi médiarendszer szellemiségéről és a hazai média állapotáról a nemzeti média kerekasztal második ülésén. A fórumot márciusban kezdeményezték a Médiaparlament keretében szakmai szervezetek és magánszemélyek.

Ötvenhárom szervezet - országos rádiók, televíziók, újságíró szervezetek, oktatási intézmények - adja a nemzeti médiakerekasztal tagságát. A mostani ülésen megpróbálták meghatározni a munkamódszert és a tematikát is. Az alakuló ülés azonban meglehetősen előkészítetlennek tűnt: olykor parttalan és széthúzó viták nehezítették a munkát, ám végül hivatalosan is megszavazták a kerekasztal megalakulását. Hat ügyvivőt választottak maguk közül, akik a továbbiakban koordinálják a munkát. Legközelebb június 18-án üléseznek, ekkor két témát vitatnak meg felkért előadók segítségével. Az egyik: Alapjogok, állami kötelezettség - szólásszabadság és a tájékozódás joga, az állam szerepe a médiapiac szabályozásában. A másik téma: A magyar médiapiac valósága: számok és arányok, reklámbevételek kontra nézettség, a közszolgálati funkciók áttekintése. Az országos kereskedelmi tévék és rádiók nincsenek jelen.

A szerveződés célja nem kevesebb, mint hogy áttekintse a hazai média állapotát, és javaslatokat fogalmazzon meg. Ezeket - a szervezők legalábbis ezt remélik - a politikusok és döntéshozók is figyelembe veszi majd. Több résztvevő azonban már a kezdéskor kétségeit hangoztatta. Megkérdőjelezték, hogy képes lenne összefogni és a közös álláspont kialakítani a töredezett, sokféle érdektől szabdalt médiaszakma.

A szkepszisen túl az országos kereskedelmi televíziók és rádiók éles bírálatával nyitott a tanácskozás. Bírálták a politikát és a politikusokat is, őket is felelőssé téve a magyar elektronikus médiapiac (főként a televíziózás) szerintük lesújtó és nem túl reménykeltő helyzetéért.

Juhász Judit, a Katolikus Rádió vezérigazgató-helyettese élesen kritizálta az 1997-es médiapolitikai döntést, amellyel „martalékul dobták a közmédiumokat" a két országos kereskedelmi televíziónak (RTL Klub és TV2), és a két kereskedelmi országos rádiónak (a Danubius és a Sláger rádió).

- Azzal, hogy annak idején két kereskedelmi tévének és rádiónak adtak zöld utat, ezzel méltatlan versenyre késztetve a közszolgálati médiumokat, bűntény történt Magyarországon - jelentette ki az Antall-kormány volt szóvivője. „A nézőszám maximalizálására törekvő" két országos kereskedelmi televíziót is élesen bírálva, mondván: „azt hittük, képesek lesznek megtartani egy vállalható színvonalat, nem hittem, hogy idáig jutunk" - szögezte le Juhász Judit.

Ugyancsak élesen bírálta a hazai kereskedelmi televíziókat Szinetár Miklós színházi és televíziós rendező, felvetve, hogy „ a legnagyobb kereskedelmi televízió elnöke egyetlen szót sem tud magyarul", ami nem fordulhatna elő, ha csak a tévéműsor nem „kiszerelt áru", márpedig a kereskedelmi tévék műsorai nem tekinthetők másnak. Mi több, a „lakosság lehülyítését" folytatják Szinetár szerint. A kilábalást a televíziózás szerepének újragondolásában látja, ezen belül egy vagy két kiváló minőségű közszolgálati televízió kiépítését tartja szükségesnek.

A politikusokról szólva azt mondta: a médiával kapcsolatban a többségüket csak az érdekli, hogy választások idején mennyit és milyen arányban szerepelhetneka médiumokban.

Kint a vízből
Kint a vízből
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.