Ment a Titanic a bizottságban
Csak a hétvégére készül el a legújabb áttervezett költségvetés, ám ettől függetlenül – az ellenzék kérése, tiltakozása ellenére – a kormánypártiak kitartottak a napirend, a már nem érvényes, de a parlamentnek benyújtott változat megtárgyalása mellett. Abban ugyan még több pénz szerepel, mint amennyit várhatóan az egészségügy jövőre elkölthet, de az ellenzék az összeget így is kevesellte.
A közalkalmazottak ezen a területen is lemondhatnak a béremelésről, illetve a 13. havi illetményükről. A pontos számok azonban legkorábban a hétvégén válnak ismertté, akkora számolják ki, hogy a munkahelyek várható elvesztése miatt, mennyivel kevesebb járulék kerülhet a társadalombiztosítási alapokba. Szikszainé Bérczes Anna, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője jelezte, hogy a költségvetési terv gyors változékonysága mellett is maradnak állandó elemei javaslatnak.
Ilyen például, hogy egységesítik a közteheralapot. Ez azt jelenti, hogy ugyanazon összegek után kellene munkaadói illetve szakképzési járulékot fizetni, mint ami a tb-járulékfizetés alapját képezi. Szikszainé szerint a változás célja nem a többletbevétel, hanem a egyszerűsítés. Eddig ugyanis a vállalkozó nyugdíjasoknak kétszer kellett megfizetniük a 4350 forint egészségbiztosítást. Január elsejétől viszont – ha a parlament elfogadja – már csak egyszer kell.
Jövőre az infláció miatt 150 forinttal nő az egészségbiztosításukat önállóan fizetők díj a, a korábbi 4350 forintról 4500 forintra. Az állam mintegy 6 millió állampolgár után szintén ezt a nagyobb összeget utalja át az egészségbiztosítónak. Az ellenzéki képviselők elfogadhatatlannak ítélték, hogy a GYED finanszírozásából kivonul az állam, s azt a közterheivel együtt a járulékfizetőkre hárítja.
A pénzügyminisztériumi főosztályvezető és az ÁSZ főigazgató-helyettese állította: éppen most kerül a helyére a finanszírozás, hiszen az ellátáshoz biztosítási jogviszony alapján juthat bárki. Csáky András (MDF) ezt vitatta: mondván ezzel 111 milliárd forintot kivon az egészségügyből a kormány.
A bizottság ellenzéki alelnöke, Mikola István is csak veszteseket talált a költségvetésben. Szerinte a gazdasági válság okán tömegek jelenek meg majd intézményekben, azaz az ágazatnak fel kell készülnie egyfajta katasztrófa helyzetre, miközben a kormány a napi működtetésére sem biztosít elég forrást. A bizottságnak nemet kéne mondani erre a költségvetésre, mert nincs benne kitörési pont, miközben a világon másutt éppen az egészségügy az a húzó ágazat, amely segíthet a kilábalásban.
Az egészségügynek mind több pénzt követelő ellenzékieket Tukacs István (MSZP) képviselője arra figyelmeztette: hogy az előttük lévő javaslat minden lényeges eleme hétvégére megváltozik. Hozzátette: a teremben ülőknek is : föl kéne ismerni, már nem az a kérdés, hogy mekkora legyen a béremelés, hanem az, lesz-e járulékfizető, akik révén a rendszer még elműködtethető. Lesz-e munkahelyük az embereknek? Hozzátette: nem viselkedhetnek úgy, mint a Titanic zenekara, amely még akkor is játszott, amikor a hajó félig elsüllyedt. Az ellenzékből Csáky András azzal vágott vissza: ha a kapitány figyelt volna, azok is elkerülhették volna a jéghegyet.