Mint a politikai elemző legfrissebb blogbejegyzésében írja, a rendszerváltás évében szeptemberre már a tavaszi választóinak fele elhagyta a parlamenti voksoláson győztes MDF-et, s ennek a csökkenésnek a tényét az  ellenzék  (SZDSZ, Fidesz) győzelmét hozó önkormányzati választás eredményei is vitathatatlanul igazolták.

1994-ben az MSZP lényegében egész évben meg tudta őrizni jelentős, a választást követően még tovább növekvő előnyét, bár ősszel már hónapról-hónapra némi csökkenést regisztráltak a kutatók. A szocialisták aztán a következő évben, a Bokros-csomag bejelentését - pontosabban életbe lépését - követően érezhetően visszaestek, így az év második felében már fej-fej mellett haladtak a komolyan megerősödött kisgazdákkal. Az MSZP azonban - többek között koalíciós társa későbbi jelentős meggyengülése miatt - úgy veszítette el a következő választást, hogy - néhány hónapot leszámítva - a ciklus folyamán végig a legerősebb párt maradt.

1998-ban a kormányt alakító Fidesz az elején hasonló utat járt be, mint 1994-ben a szocialisták. Közvetlenül a voksolás után nagyot emelkedett, aztán fokozatosan apadni kezdett. Az év utolsó hónapjában az MSZP már 25 százalékra feljött, innentől kezdve a szocialisták üldözőbe vették a Fideszt, majd 1999 nyarán meg is előzték; az év decemberében az MSZP-t már 28, a Fideszt 20 százalékon mérték. Később a legnagyobb kormánypárt visszavette ugyan a vezetést, de a legfontosabb pillanatban, a választáson alulmaradt.

2002-ben új jelenséggel ismerkedhettünk meg: a győztes szocialisták támogatottsága - nem csupán az első egy-két hónap esetében, hanem tartósan - jelentősen emelkedett. A legnagyobb kormánypárt azonban ilyen kezdés után sem bírta egy évnél tovább az élen: 2003 nyarán a Fidesz már átvette a vezetést. Az MSZP 2005 végére kapaszkodott vissza, majd nyerte is meg a választást.

2006-ban az 1990-eshez hasonló helyzet állt elő: elmaradt a győzteshez húzás, és már a nyár végén az ellenzéknek állt a zászló. A szocialisták lejtmenete már az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése előtt megindult, másrészt, bár jelentősen csökkent a kormányzó szocialisták tábora, egy 2006 végén tartott előrehozott választáson még szó sem lehetett volna elsöprő, kétharmados ellenzéki győzelemről.

Összegezve: 1990-ben és 2006-ban csak hetekig tartott a győztes előnye, és a következő választáson mindkét kormánypárt súlyos vereséget szenvedett. 1994-ben és 1998-ban az első évben csak lassú erózió történt, mindkét kormánypártnak négy év múlva esélye is volt az ismétlésre, de a választást - a további kormányzás lehetőségét - szűk különbséggel elvesztették. 2002-ben az első hónapokban jelentősen nőtt a győztes előnye, egy év múlva azonban már a két előző esethez hasonló versenyfutás alakult ki, itt azonban a következő választáson újrázni tudott a kormányoldal.