A Nézőpont Intézet vezetője egyik korábbi adatfelvételükre hivatkozva azt mondta: az összes megkérdezett 43 százaléka mondta, hogy nem tudja vagy nem akarja megmondani, melyik pártot támogatja. Ugyanakkor a polgárok legalább egyharmada el sem megy szavazni, így legfeljebb az összes felnőtt tíz százaléka (800 ezer fő) tekinthető bizonytalan pártpreferenciájú, de valószínűleg szavazó választópolgárnak – ismertette Mráz.

„Mindez persze nem kevés, ennél kevesebb ember egyöntetű akarata is megkérdőjelezhetetlen különbségeket eredményezhet a választáson. Ráadásul azokat, akik nem döntötték el, kire szavazzanak, össze szokták keverni a rejtőzködőkkel – ők eldöntötték, kire szavaznak, de nem mondják meg. Csak a bizonytalanokra áll az, hogy jelenleg egyik párt kínálatával sem elégedettek, vagy egyiket sem ismerik annyira, hogy elköteleződjenek mellette. Az a tény azonban, hogy ők most nem tudnak választani a kínálatból, nem jelenti azt, hogy a választás időpontjában ugyanez lenne a helyzet” – fogalmazott lapunknak Mráz Ágoston.

A Nézőpont vezetője szerint ha feltételezzük, hogy nem világos értékrendű, protestszavazókról van szó (akik elégedetlenek a kormány teljesítményével), akkor számukra az a kérdés, hogy a baloldal vagy a Jobbik kínál-e hitelesebben fórumot a tiltakozásnak.

„Ebből a szempontból az sem jelent sok segítséget, hogy az érintettek baloldali értékrendűnek vallják magukat, hiszen a baloldali, szociális programpontok a Jobbik programjától sem idegenek. Alighanem tévedés lenne a bizonytalanokat a politikával intenzíven foglalkozó értelmiségieknek képzelni, akik a sok-sok politikusi nyilatkozat alapján próbálják megtalálni a legtökéletesebb pártot. Mindezek ellenére nem zárható ki, hogy egy új párt vagy politikus színre lépése sok bizonytalant meggyőz, de ez függ a szervezet vagy személy színre lépésének körülményeitől, ígéreteitől, hitelességétől, ismertségétől, a most meglévő szervezetekhez fűződő viszonyától” – mondta Mráz Ágoston.