Az atomtörvényhez beterjesztett februári módosító javaslat eredetileg 15 évre titkosított volna gyakorlatilag mindent, ami a bővítéssel összefügg. Egy friss kormánypárti javaslat kihúzza ezt a passzust, ám egy sokkal szigorúbb előírást állít a helyére: az alvállalkozói szerződések üzleti és műszaki adatai, valamint a magyar–orosz egyezmények és a szerződések előkészítését szolgáló dokumentumok a keletkezésüktől számítva 30 évig nem kérhetők ki közérdekű adatként. Ha a javaslatot elfogadják, annak két nagyon súlyos következménye lehet.

A bólogató kutyák igenje: tiltakozás az atomprojekt ellen Móricz-Sabján Simon / Népszabadság

Egyrészt a két új paksi blokkból álló egység lesz az első atomerőmű Európában, amelynél nem lehet nyomon követni, mi és mennyiből épül. Másrészt a döntést meghozó politikusok egy része idős nyugdíjas lesz, esetleg már nem is él, mire a terminus lejár. Ez akkor is kizárja a felelősségre vonásukat, ha a harminc évre elrejtett papírokban esetleg hemzsegnek a magyar fél számára hátrányos kitételek.

Az ellenzék ennek megfelelően paprikás hangulatban reagált a paksi homályt növelő elképzelésekre. Schiffer András, az LMP frakcióvezetője a hazaárulás minősített esetének nevezte a tervezetet, azzal indokolva a sommás megállapítást: amikor üzleti érdekekre hivatkozva akarják titokban költeni a közpénzt, az a magyar történelmi tapasztalatok szerint mindig lopásba torkollik. A párt másik hozzászólója, Szél Bernadett szerint a jelen állás szerint csak az lesz nyilvános, hogy kívülről milyen színű az erőmű.

Az MSZP Aradszki államtitkár tavaly nyári felszólalását vette elő, amelyben a kormányzati ember még azzal nyugtatgatta a kedélyeket, hogy a Roszatom közbeszerzési eljárásban szerződik majd az alvállalkozókkal. Ebből mára semmi sem maradt, hiszen a paksi bővítést épp a jelenlegi törvényjavaslat vonja ki a közbeszerzési törvény hatálya alól. Szelényi Zsuzsa, az Együtt képviselője közleményben adott hangot annak a gyanújának, hogy a kormánypárti politikusok a börtönt szeretnék elkerülni a három évtizedes titkosítással.

Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője pedig arról írt, hogy ezzel az erővel szerződni is fölösleges, ha egyszer úgyis minden számlát szó nélkül és titokban kifizetünk, akár titkosítani lehetne még a beruházási helyszínt is, megakadályozva a nem kívánt hatósági vagy civil szaglászást a projekt körül.

Tanulságos fölidézni, mivel próbálta védeni a kormányoldal az előzmények ismeretében is meglepő nyilvánosságszűkítést, az érvrendszernek ugyanis kevés találkozási pontja van valósággal. Aradszki azzal érvelt, hogy a módosítás megteremti az összhangot az információszabadságról szóló törvénnyel. A hivatkozott jogszabályban valóban szerepel, hogy nemzetbiztonsági érdekből vagy a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok érdekében korlátozható a közérdekű adatok nyilvánossága, de hogy ebből hogyan vezethető le, mondjuk, az építkezéshez betont vagy sódert szállító alvállalkozók árképzésének titkosítása, azt nagyon nehéz lenne megmondani. Mindenesetre a kormány módosítóját az észérvek ellenére támogatta a bizottság, a javaslatról a jövő héten szavaz a parlament.