Menekültválság: a számok alapján szinte sajnálni kell minket
Az Európai Bizottságtól származó adatok szerint magasan verjük a régiót: Ausztriában 56 ezer, Bulgáriában 12 ezer, Lengyelországban nyolcezer, Csehországban 1100, de Szlovéniában már csak 170, Szlovákiában 140 kérelmet regisztráltak.
Más megközelítésben viszont Magyarország kerül az élre. Nálunk százezer lakosra 1781 bevándorló jutott, amivel magasan verjük a 758-as aránnyal szerénykedő második svédeket. A harmadik Ausztriánál 666, a negyedik Németországnál 382 jött ki, a térségünkben pedig ennél csak jóval alacsonyabb számokat láthatunk. Ez Bulgáriában 176, Csehországban 11, Szlovéniában nyolc, Romániában öt, Horvátországban négy, Szlovákiában három. Vagyis: amíg a régió államai a lista legvégén helyezkednek el, addig Magyarország az élen áll.
A tényszerűség kedvéért a portál megjegyzi, hogy a statisztika a menekültkérelmeket tartalmazza, s nem az összes menekülttel számol. Még tényszerűbben: tavaly Magyarországon – augusztus végétől nagyrészt hatósági segítséggel – vagy négyszázezren masíroztak keresztül, és közülük szinte senki nem akart itt maradni.
Abból a 176 ezerből, aki itt nyújtott be menekültkérelmet, szintén nem lehetnek sokan azok, akiknek Magyarország volt a célállomás. Kérelmüket nagyrészt el sem lehetett bírálni, hiszen az eljárás befejezését meg sem várva odébbálltak. Így a múlt évben alig több mint ötszázan részesültek nemzetközi védelemben a hazai hatóságok döntése alapján. Ennél most sokkal többen a befogadó állomásokon sem tartózkodnak.
A statisztikákat így kellő óvatossággal lehet csak értékelni, mert a számok önmagukban nem sokat mondanak. Legfeljebb annyit árulnak el, hogy Magyarország legalább részben igyekezett az uniós normákat betartani, és a migránsokat nagyjából augusztusig nyilvántartásba vették, akik mindjárt menedékjogot is kértek. De hogy mi történik velük utána, azzal már senki nem törődött, és a hatóságok hallgatólagosan tudomásul vették, hogy a regisztráció után szinte mindenki az osztrák határ felé vette az irányt.
Tehát lehetünk mi bizonyos adatok alapján a menekültválság fő teherviselői, csakhogy annak összes terhét leráztuk magunkról. Vagyis: hiába jutott száz lakosra több mint másfél menekülő, ha ők csak „átutazóban" fordultak meg nálunk.
Egyébként a vs.hu által citált másik számsor is ezt mutatja. Svédország a nálunk jóval magasabb GDP-je fél, Dánia – ahol ráadásul mindössze nem egészen tízezer menedékkérelmet nyújtottak be – 0,47 százalékát költötte a menekültekre, és ez az arány a németeknél is 0,2 százalék. Magyarország 0,1 százalékkal csak a kilencedik a sorban. És könnyen lehet, hogy ez is csupán úgy jön ki, ha a kerítésépítésre fordított kiadásokat beleszámítják a menekültválsággal kapcsolatos költségeinkbe.
