Melyik az igazi botrány: a trafik vagy az MSZP?
Harrach Péter kereszténydemokrata frakcióvezető volt az első napirend előtti felszólaló a Parlament hétfői plenáris ülésén. A KDNP képviselőcsoportjának vezetője „Európa Nap” címmel többek között az egységes Európa víziójának megszületéséről beszélt, és felidézte, milyen elvek és értékek alapján fogalmazódott meg annak idején a schumanni gondolat. Harrach hangsúlyozta, a KDNP minden tagja magáénak vallja az európai értékeket, és „mi szeretjük ezt az Európát” – tette hozzá. A politikus ezt követően a kereszténydemokrata és a liberális értékrend közötti különbségeket sorolta, hozzátéve: ez a fajta különbség jelenik meg a Magyarországon „gyakorolt út” és a brüsszeli támadások között is. Szerinte Európa a másságot hirdeti, de mégsem fogadja el, hogy a magyarok másik úton haladnak. Harrach megismételte: a kormánypártok tiszteletben tartják és követik az európai értékeket.
Németh Zsolt külügyi államtitkár reagált a kormány részéről, megerősítve: alapvető megközelítés, hogy a kormánypártiak Európa pártján állnak, az európai elkötelezettségük pedig továbbra is fennáll. „Arra viszont, hogy milyen Európát akarunk, minden országnak meg kell fogalmaznia” – tette hozzá az államtitkár. Németh Zsolt elmondta még, hogy amikor az európai értékekről beszélünk, vissza kell fordulni a keresztény alapítóatyák által képviselt gondolatokhoz és értékekhez, mondván „Európa vagy keresztény lesz, vagy semmilyen”.
Az államtitkár azt is kijelentette: ezzel együtt egyfajta rugalmas Európára van szükség, ahol tiszteletben tartják az egyes tagállamok alkotmányos örökségét is. Ahogy mi is tiszteletben tartjuk mások alkotmányos felfogását, ugyanezt várjuk Magyarországgal szemben is – fogalmazott Németh Zsolt, hozzátéve: az egyre többször tapasztalt brüsszeli kettős mérce viszont aláássa az egységes Európába vetett hitet. Az államtitkár szerint Európa azzal demonstrálná átláthatóságát és objektivitását, ha kiengedné Magyarországot a túlzottdeficit-eljárás alól, Viviene Redingnek és Rui Tavaresnek pedig tiszteletben kellene tartania a magyarok alkotmányos felfogását.
Frappáns visszavágás: az MSZP az igazi botrány
A szocialista Tóth Csaba ismét a trafikbotrányt tette jelképesen az asztalra, felszólalásában többek között arról beszélt, hogy az emberek már meg sem lepődnek: semmi más nem történt, mint hogy „pofátlanul újraosztották a milliárdos dohánypiacot”. Tóth szerint néhány család szerzi meg a vagyont, érdemi munka, befektetés és erőfeszítés nélkül. „Megvalósult a foglyul ejtett állam esete, az ország egy érdekcsoport fogságába esett” – fogalmazott Tóth Csaba, hozzátéve: ezt az ügyet már nem lehet a „süket (sic!) komondorra fogni”. A szocialista politikus rámutatott, hogy a pályázatokban az üzleti terv adta a bírálati pontok felét, ezek a dokumentumok azonban nem ismerhetőek meg, mert a szaktárca és az illetékes non-profit zrt. titkolja azokat. „De milyen üzleti tervet tudott összeállítani az, aki azt sem tudja, hogy hol lesz üzlete, miből fogja működtetni azt?” – tette fel a kérdést Tóth Csaba. A szocialista képviselő szerint az üzleti tervekből kiderülne, hogy nem szakmai, hanem politikai döntések születtek. Tóth szerint érvényteleníteni kellene az eredményeket és újra kiírni a pályázatot.
Fónagy János fejlesztési államtitkár reagált a kormány részéről. A fideszes politikus sajnálta, hogy a képviselő napirend előtti felszólalása eltért attól a „korrekt és szakszerű hangvételtől”, amelyet megtapasztaltak tőle a legutóbbi, minisztériumi találkozón. Fónagy szerint nem a dohánykoncesszió a botrány, hanem az MSZP-sek. Az államtitkár szerint a szocialisták botránykeltése csak azt bizonyítja, hogy őket nem érdeklik a magyar emberek igazi problémái. Fónagy úgy vélte: a koncessziós ügy csak azért fáj az ellenzékieknek, mert az sértette néhány nagy dohányipari cég érdekeit. Az államtitkár ezt követően megismételte azt, amit már korábban is mondott: az elbírálás a kiírásnak és a vonatkozó törvény céljának, illetve szövegének megfelelően történt, illetve történik meg. Fónagy megismételte azt is, hogy az egész pályázat célja: a fiatalok ne juthassanak cigarettához, annak a forgalma ellenőrzött legyen, az eladásból pedig ne a multik, hanem a családi vállalkozások részesedjenek.
Rogán megmagyarázza
Rogán Antal fideszes frakcióvezető „az uniós zárolás okairól” beszélt napirend előtti felszólalásában. A kormánypárti politikus többek között arról beszélt, hogy az uniós eljárások valójában a Medgyessy–Gyurcsány–Bajnai-kormányoknak és teljesítményüknek köszönhető, a jelenlegi kabinet ugyanis minden feltételt teljesít. Rogán szerint annak, hogy az Unió mégis további lépéseket vár el tőlünk, az az oka, hogy az Orbán-kormány nem akar megszorításokat, és nem enged a rezsicsökkentésből. A fideszes politikus hangsúlyozta: a magyar kormány nem lép a megszorítások útjára, inkább magán szorít. „Ez az utolsó lépés, ha ezután sem engedik ki Magyarországot a túlzottdeficit-eljárás alól, akkor nyilvánvalóvá válik: Magyarország ellen rezsieljárás zajlik” – tette hozzá Rogán Antal, vastapsot kiváltva a fideszes sorokban.
Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár válaszában szintén arról beszélt, hogy kettős mércét alkalmaznak Magyarországgal szemben. A politikus rámutatott, hogy tavaly 1,9 százalékos volt a GDP-arányos költségvetési hiány, ami a hetedik legjobb eredmény Európában, de csökkenő pályán van az államadósság is. Cséfalvay hozzátette, hogy az állam most magán spórol a további brüsszeli kéréseket teljesítve. „Egyetértek abban, hogy ez az utolsó lépés egy nagyon hosszú úton. Magyarországon sikeres fiskális konszolidáció zajlott le. Most már csak egy pecsétre várunk Brüsszelből ennek elismerésére” – tette hozzá az államtitkár.
Kétfrontos harcban a Jobbik
„Mikor követik a kormány részéről érdemi intézkedések az Európai Unió Magyarországot büntető politikáját?” – ezt már a jobbikos Volner János adta címként napirend előtti felszólalásának. A radikális párt frakcióvezető-helyettese többek között arról beszélt, hogy a kormány engedett az Unió diktátumainak, a szocialista EP-képviselők pedig mindent elkövettek azért, hogy Magyarországot megbüntessék. Volner szerint az MSZP-sek kettős beszédet alkalmaznak: miközben Mesterházy Attila azt mondja, hogy nem támogatják az ország elleni szankciókat, addig a brüsszeli szocialista képviselők mindent elkövetnek érte. A jobbikos politikus ezt követően arról beszélt, hogy a kormányzati sikerpropaganda ellenére ezrek hagyják el az országot, rendkívül alacsony az aktivitási ráta, gazdaságélénkítés helyett pedig megszorítások történnek. Volner elmondta azt is, hogy húszmilliárd forint ment el offshore-hátterű országok vissza nem térítendő támogatására, a kormány pedig nem tesz ellene semmit.
Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár reagált erre is kormányoldalról. A fideszes politikus szerint bizonytalanság van Európában azzal kapcsolatban, hogy merre van az előre. Szerint azonban a kérdés valójában az, hogy miként lehet stabilitást és reformokat egyszerre végrehajtani. Cséfalvay szerint a magyar kormány egyszerre talált megoldást mindkettőre. Az államtitkár ezt követően a végrehajtott reformokat (így például az adórendszer átalakítását, a munkaerőpiac rugalmasabbá tételét) sorolta, majd arról beszélt, hogy a fejlesztéspolitikában még előrébb kell lépni, ehhez azonban a túlzottdeficit-eljárás alól való kikerülés szükséges.
Ezzel a napirend előtti felszólalások végére értünk.
