"Gyurcsány Ferenc szereplése ezúttal várakozást keltett nem csak a szocialista pártban, ahol az apropó a 20 éves pártszületésnap ünneplése volt, hanem a magyar társadalom egészében, írják összegzésükben a Méltányosság elemzői. - A féléves kihagyás jót tett, s előzetesen a személyes ambícióinak mibenléte sem volt világos. A beszéd elhangzása után kiderült, hogy ez nem egy visszatérést ígérő beszéd, ezért akik ezt várták, csalódtak. Mások viszont, épp emiatt érezhették hitelesnek, hiszen politikai ambíció nélküliként az elmondottak őszinteségében sem kételkedhettek.

A beszéd a szocialista párt pozitív pozícionálásával kezdődött. Stílusát tekintve barátságos, mintha nem is akarna mással foglalkozni, csak a belső dolgokkal. E tekintetben aztán komoly meglepetéssel szolgál. Logikusnak tekinthető érv, hogy az igazság nem feltétlenül a többségen múlik. Így a mostani népszerűtlenségét a párt igazságtalanul szenvedi el. A beszéd stílusbeli patetikusságát is itt érte el, mikor már a szónok a lelkekben lévő hitek fontosságára utalt.

A büszkeség felkeltése a párttagokban ugyanakkor szinte kivitelezhetetlen feladatnak tűnik...Az elmúlt 7-8 évre azért lehet a baloldal büszke (az 500 km autópályán túlmenően), mert nincs is miért szégyenkezni. Szégyenkezni a Fidesznek kellene, hiszen „szociálisan nem voltak tisztességesek".

Egyre ellenségesebb a hangvétel a Fidesszel szemben. A 7. percben Gyurcsány már gazembereknek nevezi őket. A szöveg bár egyre logikusabb, egyre kevésbé együttműködő, és stílusában is egyre ellenségesebb. Lényeges még, hogy sosincs kitéve az alany. Az egész beszédben csak sejthetjük, mi vonatkozik a Fideszre vagy a Jobbikra, de akár a kettőt a hallgató össze is moshatja, ha akarja.

Aki azt állítja, hogy háború utáni helyzet alakult ki gazdasági visszaesés tekintetében, az Gyurcsány Ferenc szerint gazember, márpedig - teszik hozzá az elemzők -, a Fidesz ezt állítja. A beszédet átszövi a mozgósítás szándéka is, ami majd a legvégére eljut az összefogás fontosságáig. A 8. perc körül jelenik meg a „demokraták ébresztő!" felszólítás. A beszéd ezen részének fő mondanivalója a feltartóztatás: az ellenzék vezető pártját fel kell tartóztatni, hatalomra kerülését meg kell akadályozni., s erre egyedül csak a baloldal lesz majd képes, mint a demokrácia értékeinek vigyázója. Ebben jelenik meg az új identitás...

Változás a 8. perc táján

Míg visszatér a szövegben a demokraták mozgósítása, addig a 8 és 12 perc között megint kettéválik a görbe logikusság és ellenségkép szempontjából. Liberális értékek jelennek meg, és visszautasításra kerül a rasszizmus. A 10. perc után az „agresszív goromba hatalom dörömböl az ajtókon" szintén nem konkretizálódik, a szónok nem azt mondja, hogy a Jobbik dörömböl az ajtón. A rasszizmussal szemben ugyanakkor indokolt, ha a beszélő nem törekszik méltányos hangütésre. Közben megint elhangzik olyan felszólítás, hogy „ne veszítsétek el a hiteteket."

A 12. perc körüli mélypont az együttműködési hajlandóság tekintetében elemzőink attitűdjei szerint immár a köztársasági elnöknek szól, aki sajnos - állítja merészen Gyurcsány Ferenc - szintén nem a demokraták oldalán áll. Mindez kemény állítás, de már sokkal óvatosabb nyelvhasználattal, barátságosabb stílusban, bár az összesített görbén láthatjuk azért azt is, hogy a barátságosabb fogalmazás nem ellensúlyozza az állítást, még mindig egy kicsit a negatív tartományban maradunk.

Nyelvpolitikai csatározás

A beszéd lezárásában általános igazságok fogalmazódnak meg, mint például hogy ne a hatalomhoz való lojalitástól függjön az érvényesülés, meg bátran lehessen olvasni akármilyen lapot a metrón, legyen szabadság, „polgári szabadság, sok szocializmussal". S itt láthatunk egy kis nyelvpolitikai csatározást is, ahol a polgári jelzőre immár a szocialisták is igényt tartanak.

A beszéd zárása szintén már csak a saját tábornak szól, írják az elemzők, hiszen tisztességességről értekezik, a bátran felvállalható mostani vezetés tisztességéről, melyből úgy tűnik nem illik kibeszélni, külön utakat keresni. Mondja ezt akkor, s igen határozottan, mikor már nagyon is megkezdődött a kifelé beszélés, és a szétesés. Nem véletlen azonban, hogy Gyurcsány Ferenc nem foglalkozik az irányzatokkal, mert beszédének célja az egységben tartás, és ehhez legcélravezetőbb, ha a külön nyilatkozókat erkölcstelennek és felelőtlennek nevezi. Nem tudjuk megítélni persze, hogy mennyire sikeres retorika ez, de alighanem az MSZP egységét már nem ez a beszéd határozza meg.