Mellár Tamás közgazdász, a KSH egykori elnöke azt mondta, azért változott meg a véleménye az ország jövőjével kapcsolatban, mert szerinte a mindenkori uralkodó osztálynak és kormányoknak jó, hogy nem alakul ki teljes piacgazdaság, mivel így könnyebb a hatalomgyakorlásuk. Az ország jelentős része apátiába süllyedt, és szinte semmire nem mer vállalkozni, így kudarcos társadalom alakult ki. Aki mégis mer tenni valamit, az elhagyja az országot. Egy ilyen patthelyzetben fontos lenne a nemzeti önismeret, másrészt egy társadalmi építkezés – ezen a területen ugyanis súlyos válság van –, amihez szükség van az értelmiségre – vélte Mellár.

Hozzátette: a kilencvenes évek elején még azt gondoltam, hogy viszonylag gyors modernizációs folyamatba kezdünk bele, s hamar fel tudunk zárkózni a nyugat-európai színvonalhoz, ma már világos: ez a felzárkózás nem sikerült. Be kellene látni, hogy nincsenek külső ellenségeink, magunknak kellene kishitűségünket és restségünket legyőzni. Hangsúlyozta azonban, hogy az elmondottak ellenére a magyar társadalom számára van esély és lehetőség.

– Amikor az első Fidesz-kormány hatalomra jutott, örömmel vállaltam feladatot, s kerültem a KSH élére. 2010-ben a kétharmados többség hátterével azt gondoltam, hogy azokat a problémákat, amiket eddig nem tudtunk megoldani – nagy elosztási rendszerek átalakítása vagy a demokrácia kiterjesztése – most megtehetjük. Ez nagy lehetőségnek látszott. Már 2011-re világossá vált: ebből nem lesz semmi. Világossá vált, hogy a Fidesz-kormány más ideológiai alapokon, de ugyanazt akarja folytatni, mint a korábbi szocialista kormányok, azaz hatalmát megerősíteni – vélte Mellár.

Az interjúban beszélt arról is, hogy szerinte az 1998–2002 közötti Fidesz-kormányban még erősen munkált a modernizációs igény, a polgári társadalom felé való törekvés. A választásokat viszont elvesztették, s ez volt az a pont, amikor azt érezték, az eredmények nem számítanak. Ekkor a miniszterelnök elvetette, hogy hosszú távú nemzetépítést visz véghez. Ekkor gondolták úgy, hogy egy jobban működő társadalom és piacgazdaság nem sokat ér. Többet jelent, ha populistábbak, ha az állam valami ingyen dolgot ígér, mert így a tömegek rokonszenvét könnyebb elérni. Másrészt többet ér, hogy létrehoznak egy nemzeti burzsoáziát – akár a külföldi tőkével szemben –, amelyik politikai támasza lehet.

Mellár Tamás hangsúlyozta: a sok egyéb probléma mellett az egyik legkomolyabb kérdés az oktatás helyzetének a megoldása. Ha egy „normális kormány jönne”, akkor annak az elsők között kellene ezt a területet megreformálni. A sikeres országokban a pedagógus szakma nem a legutolsó, hanem presztízsben és bérezésben is az elsők között található.

Megjegyezte: a megosztottságon túl kell lépjünk, e nélkül nem tudjuk kihúzni a kátyúból az ország szekerét. Ebből a szempontból optimista, mert a fiatalokon az ilyen mértékű szembenállást nem látja. Ahhoz ugyanis minden lehetőség adott, hogy a rendszerváltáskor vágyott felzárkózást végigvigyük. Nincs más alternatíva, az unió magországai felé kell tartanunk, végzetes hiba lenne – jelentette ki –, ha Nyugatról Kelet felé indulnánk.