Dombos Tamás, a jogvédő szervezet munkatársa egy pénteki műhelybeszélgetésen azt mondta: az új alaptörvény megalkotása lehetőséget adhatna arra, hogy más diszkrimináció-tilalmakhoz hasonlóan a szexuális irányultság és a nemi identitás miatti megkülönböztetés tilalmát is nevesítsék.

Polgári Eszter, a Közép-Európai Egyetem oktatója felhívta a figyelmet: a magyar Alkotmány amellett, hogy általában tiltja a megkülönböztetést, a faji, nemzeti, nyelvi, vallási, politikai, nemi, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel tilalmát külön is említi. Ugyanakkor azt, hogy az egyéb helyzet szerinti különbségtétel tilalma kiterjed a szexuális irányultságra, mindössze egy alkotmánybírósági határozat rögzíti.

A Háttér Társaság a Melegekért további ajánlásokat is megfogalmazott a kormányzatnak, köztük a mesterséges megtermékenyítésre és a gyermekvállalásra vonatkozó diszkriminatív szabályok felszámolását, valamint azt, hogy a társadalombiztosítás teljes összegben finanszírozza a nemet váltó műtéteket.

Dombos Tamás rámutatott: jelenleg törvény zárja ki az örökbefogadásból a bejegyzett élettársakat, így a partner gyermekének örökbefogadása sem engedélyezett, ami különnemű élettársak esetében is visszás, hazugságra, jogelkerülésre kényszeríti a párokat. Kifogásolta azt is, hogy a nemváltás szabályozása hiányzik a jogrendszerből, a társadalombiztosítás pedig a beavatkozás költségeinek mindössze tíz százalékát fizeti, ez szerinte kirívóan kevés.

Dombos Tamás elmondta: noha a jogszabályok a fenti kivételektől eltekintve nagyjából megfelelően rögzítik a melegek jogait, a gyakorlatban az állami szervek felkészületlenek, nem megfelelően járnak el.

Kifejtette, hogy a közösség tagja elleni erőszak és a közösség elleni izgatás tilalma alapot ad a homofób bűncselekmények elleni fellépésre, a Büntető Törvénykönyv azonban nem nevesíti a szexuális irányultság és a nemi identitás elleni támadást, mint motivációt. Nehezményezte a sokszor az áldozatokat hibáztató rendőri fellépést, így azt is, hogy bár hivatalból üldözendő bűncselekményekről van szó, a hatóságok gyakran feljelentéshez kötik az eljárások megindítását, valamint hogy a melegfelvonulás résztvevőinek biztonságát az elmúlt években nem sikerült garantálni.

A jogvédő szervezet rendezvényének apropóját az adta, hogy a Háttér Társaság a Melegekért az úgynevezett Yogyakarta alapelvek hazai érvényesülését vizsgálva javaslatokat fogalmazott meg a kormányzat számára.

A Yogyakarta alapelveket 2006 novemberében alkotta meg egy 29 szakértőből, köztük civil szervezetek és az ENSZ képviselőiből álló bizottság. Az alapelvek között rögzítették a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, a magánélet szabadságát, az elérhető legmagasabb szintű egészséghez való jogot, a békés gyülekezés és egyesülés, valamint a családalapítás jogát is.