Megvonhatják a segélyt a feketemunkásoktól
Megszavazta az Országgyűlés a szociális törvényhez benyújtott módosító indítványokat. Simon Gábor, a szociális tárca államtitkára a Népszabadságnak azt mondta: több közvélemény-kutatást is készítettek, s ezek azt mutatták, hogy a megkérdezettek nyolcvan százaléka egyetértett az előterjesztésben foglaltakkal.
- A szocialisták által szorgalmazott módosítók üzenete, hogy mindenkinek dolga van a világban, mindenkit munkához kell juttatni, aki képes dolgozni - fogalmazott lapunknak Gúr Nándor, a szocialisták illetékes raportőri csoportjának vezetője.
A módosítások azt a 220-230 ezer fős réteget célozzák, amely rendszeres szociális segélyen él. A rendszer szigorúbb lesz. Azok az 55 év alattiak például, akik munkaképesek, rendelkezésre állási támogatásban részesülhetnek, amelynek összege az öregségi nyugdíjminimum kilencven százaléka lesz, azaz 28 500 forint. Az érintetteket az elfogadott módosító értelmében munkalehetőséghez kell juttatni, hogy ne segélyt kapjanak. Ha azonban az illető megtagadja a neki felajánlott munkát, a rendelkezésre állási támogatástól is eleshet. Gúr Nándor hozzátette: az eredeti javaslat négy kritériumhoz kötötte a rendszeres szociális támogatást. Az kaphatta volna, akinek jogosultságát az önkormányzat megállapította, 55 év feletti, egészségkárosodott vagy három (esetleg több) gyermekét egyedül neveli.
A kritériumok a végső javaslatban szűkültek: már "csak" az 55 év feletti (és munkára képtelen), illetve az egészségileg károsultak lehetnek a kedvezményezettek. A három vagy több gyermeket egyedül nevelő szülőknél immár nem a gyermekek száma a döntő, hanem az, hogy az adott településen van-e olyan ellátószerv (napközi például), amely a 14 évesnél fiatalabb gyermek ellátásáról gondoskodni tud. Ha nincs, akkor megállapítható a segély.
A tervezett módosítások közt szerepelt, hogy csak akkor vonják meg a szociális támogatást az érintettől, ha a figyelmeztetések ellenére harmadszor is feketemunkán érik. A "javított" módosítás szerint már az első "lebukásnál" felfüggesztik egy időre a segély kifizetését, és a második alkalomnál már végleg kikerül a rendszerből. Azok az önkormányzatok, amelyek segély helyett munkát adnak, a bér- és járulékköltségek finanszírozásához 95 százalékos részarányt kapnak.
Több olyan javaslat kikerült a módosítókból, amely korábban heves ellenkezést váltott ki. Ilyen volt például az, amely szerint megvonható a segély azoktól, akik nem tartják be a "társadalmi együttélés szabályait", illetve "életvitelük alapján" nem felelnek meg a közösségi elvárásoknak. Gúr Nándor elmondta, hogy e javaslatokkal az alapvető szándék a figyelemfelkeltés volt, de ők is tudták, hogy ezek a módosítók ebben a formában nem megfelelőek. A diskurzus viszont a probléma megoldásáról megkezdődött, s ez eredmény - fogalmazott a politikus, hozzátéve, hogy az MSZP frakciója úgy döntött: a kérdéskört vizsgálni kell, és nem csak a rendszeres szociális ellátásban részesülők körében. Ennek kidolgozását a frakció meg is kezdte.