Mintegy 97 ezer fiatal nyugtázza ezekben a percekben örömmel az Educatio Kft-től kapott sms-t, amelyben az általa elért felvételi pontszámokról és a megpályázott szak ponthatáráról kap értesítést. Az idei 140 ezer jelentkező közül a felvételi ponthatárok megállapítása után ennyien kerülhettek ugyanis be valamelyik egyetemre vagy főiskolára. Ez valamivel több, mint tavaly, amikor mintegy 94 ezren vették sikerrel a felvételit.

A felsőfokú szakképzésben, osztatlan, illetve alapképzésben meghirdetett 56 ezer fős támogatott keretszám teljesen betelt. Támogatott mesterképzésre tavalyhoz képest többen, úgy 13 500-an jutottak be, ez azonban még mindig azt jelenti, hogy a bolognai oktatási rendszer második szintjén - ahogyan tavaly - az idén sem telt be a támogatott 19 ezer fős támogatott keret.

Úgy tudjuk: pótfelvételit mégsem lehet meghirdetni ezekre a helyekre.  Ez pedig azt jelenti, hogy az idén egyáltalán nem lesz lehetőség a pótfelvételin államilag támogatott helyre bejutni, holott tavaly még a menetközben akkreditált mesterszakokra, illetve felsőfokú szakképzésekre hirdettek meg augusztusban is támogatott helyeket. Az idei pótfelvételiken azonban már csak a költségtérítéses helyeket lehet megpályázni augusztus 10-ig.

Az egyetemek és főleg a kisebb, vidéki főiskolák minden bizonnyal gőzerővel próblják majd toborozni a pótfelvételin a fizetős hallgatókat: belőlük ugyanis az idén kevesebb van. Mesterképzésben úgy 2500-an tanulnak majd szeptembertől költségtérítéses képzésben. Felsőfokú szakképzésre, alap, illetve osztatlan képzésre pedig az idén alig 25 ezer fizetős hallgató vettek föl, kétezerrel kevesebbet mint tavaly. Ennek oka, hogy az idén már senkit sem lehetett fölvenni 200 pontnál alacsonyabb teljesítménnyel (maximum 480 pontot lehet elérni a felvételin a korábbi tanulmányi eredmények, az érettségi vizsgák, illetve a többletteljesítmények alapján).

A szigorítás az előzetes számításoknak megfelelően valóban a költségtérítéses hallgatók számát „nyeste vissza". A fizetős helyeken alacsonyabbak ugyanis általában a ponthatárok, így itt hozott komoly változást a küszöb emelése. És hogy mennyire számítanak az intézmények a pótfelvételin „beeső" hallgatókra, azt jól mutatja, hogy számtalan képzésben húzták meg a határt 200 pontnál, annak ellenére, hogy az oda fölvettek jobb teljesítményt nyújtottak, és általában az utolsó fölvett hallgató pontszáma jelenti az adott szak ponthatárát. Az intézmények azonban jó előre gondoltak a pótfelvételire: ott ugyanis a normál eljárás ponthatárainál alacsonyabb pontszámmal senkit sem lehet majd fölvenni.

A ponthatárok egyébként igen vegyesképest mutatnak, egyelőre biztosan csak anynit lehet állítani, hogy az alsó küszöb emelkedett a jogszabályi előírásnak megfelelően 160 pontról 200 pontra. Csak úgy, mint tavaly, maximális teljesítményre az idén sem volt szükség sehol, és a legmagasabb ponthatár is ismét a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás szakán született: ide 461 pont kellett. Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy az idén könnyebb volt ide bejutni, mint tavaly, amikor még 469 pont kellett.

Ebből azonban még nem lehet azt a következtetést levonni, hogy az idei felvételizők rosszabb teljesítményt nyújtottak volna, hiszen a ponthatárok rengeteg tényezőtől, például a férőhelyek számától is függnek. Jól mutatják ezt az orvosi képzések ponthatárai. Az általános orvos, a fogorvos, a gyógyszerész és az állatorvos képzésekre az idén már csak emelt szintű érettségivel lehetett bejutni, ez pedig többletpontot ér akkor is, ha kötelező. Emiatt tehát emelkedniük kellett volna itt a ponthatároknak. Mégsem történt ez minden esetben.

Támogatott képzésben tavaly a Semmelweiss Egyetem fogorovos szakán 434 pont kellett a bejutáshoz, az idén azonban a szakot oktató négy egyetem egyikén sem volt ilyen magas a ponthatár: most fogorvos szakra 424-430 pont közötti teljesítmény kellett. Szintén némileg alacsonyabbak lettek a ponthatárok az általános orvos (418-434 pont) és az állatorvos szakon (431 pont) is.

Az orvosi képzésekben ugyanis nem csak a felvételizők által hozott pontok száma növekedett, hanem a fölvehető létszám is: támogatott képzésre a tavalyi 1400 helyett most 1500 hallgatót lehetett fölvenni. A létszámbővülés pedig lejjebb tolta a ponthatárokat. A gyógyszerészképzésben viszont ennek ellenére nőtt némiképp a küszöb: ide az idén 407-414 pont kellett, holott tavaly a Semmelweiss Egyetem gyógyszerész szakára még 406 ponttal lehetett bejutni.

Magas, 400 pont fölötti ponthatár még sok más szakon született: a rendkívül népszerű pszichológia szakra például 444-449 pont kellett, a kommunikációs szakra 401-452, a jogász szakra pedig 409-426 pontnál húzták meg a vonalat. Sok helyen volt elég ugyanakkor a 300 pont alatti teljesítmény: 200-299 pont között volt a határ az idén összesen meghirdetet 7839 jelentkezési hely közül 1400-nál.

A ponthatárok részletes listáját itt lehet olvasni.