Ünnepélyes keretek között letette az állampolgársági esküt az ötszázezredik külhoni magyar kérelmező, Böjte Csaba ferences szerzetes és édesanyja, Böjte Julianna csütörtökön Budapesten. Orbán Viktor miniszterelnök a Parlamentben rendezett eseményen úgy fogalmazott: hosszú idő után 2010-ben végre sikerült leverni azt a lakatot Magyarország kapujáról, amit a 20. század helyezett rá. A nemzetpolitikáért felelős kormányfőhelyettes a magyar nemzet közjogi egyesítése ünnepének nevezte ezt a napot.

Levertük a lakatot és kitártuk az ajtót, hogy minden magát magyarnak valló ember be tudjon lépni rajta - hangoztatta a kormányfő, rámutatva, hogy a 20. század történelmi viharai következtében a magyarság a világ legkülönbözőbb pontjaira szóratott szét, és ma már szinte a világ minden pontján élnek magyarok. Mi azt valljuk, hogy lakóhelyüktől függetlenül mindannyian a nemzetünk tagjai - mondta Orbán Viktor.

Úgy döntöttünk, hogy nem akarunk lemondani azokról a magyarokról, akik más államok határai között élnek - fogalmazott. "Továbbra is szükségünk van Bécsben születő, de magyarul gondolkodó Széchenyikre, a magyar nyelvet csodálatosan művelő, Nagyszalontáról jövő Arany Jánosokra, és szükségünk van Szabadkáról származó Kosztolányi Dezsőkre" - mondta.

Hozzátette: ezért 2010-ben elindultak - mint egykor Csoma Sándor -, hogy felkutassanak és egyesítsenek minden magyart, székelyt, a Duna és Tisza mentén élőket, a Bácskai szőlőhegyek közt dolgozókat és a még messzebbre szakadtakat, hogy megadják számukra azt a jogot, amit számos európai ország, így a szomszédos államok is biztosítanak külhonban élő honfitársaik számára.

Orbán Viktor kitért arra, hogy eddig kilencven országból több mint 540 ezren nyújtották be az egyszerűsített honosítási kérelmet. Európából már csaknem félmillióan, Észak-Amerikából több mint kétezren, Dél-Amerikából csaknem négyszázan, Ausztráliából ötszázan, Ázsiából mintegy kétezren kérelmezték a kedvezményes honosítást. Közülük a legfiatalabb még csecsemőkorú, míg a legidősebb 104 éves - jegyezte meg.

A miniszterelnök Magyarország számára megtiszteltetésnek nevezte, hogy ötszázezredik magyar állampolgárként köszönthette Böjte Csaba ferences szerzetest és ötszázezer-egyedikként édesanyját. Isten hozta önöket! - fordult hozzájuk.

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes azt mondta: a magyar nemzet közjogi egyesítésének ünnepe ez a nap. Szimbolikusnak nevezte a napot, a helyszínt és azt is, hogy ki vette át az ötszázezredik állampolgárságot.  A napot azért, mert a 2004. december 5-i "nemzetárulás szégyenét hivatott jóvátenni".

Szimbolikus az is – fogalmazott –, hogy Böjte Csaba ötszázezredikként teszi le az esküt, hiszen ő, amikor a védenceiről gondoskodik, akkor nemcsak az elkallódástól, hanem az asszimilációtól is megmenti őket. Az ő személye szerinte jelzi azt, hogy nemcsak számokról van szó, hanem a számok mögött személyes sorsokról is.

Semjén Zsolt szerint "visszacsinálhatatlan" mindez, mert a külhoni magyarok teljes jogú magyar állampolgársággal rendelkező polgárként a szavazatukkal ki tudják kényszeríteni a mindenkori kormánytól, hogy komolyan vegye őket.

Böjte Csaba ferences rendi szerzetes azt mondta, tudatosan nem mond le román állampolgárságáról, sőt, ha rajta múlna, felvenné az ukránt, a szlovákot, a szerbet is, mert összefogva megvalósítható a Kárpát-medencében a négyszáz évvel ezelőtti, bethleni aranykor, a „tündérkert”.

Az eskütételen - amelyet Rogán Antal, az V. kerület kormánypárti polgármestere vezetett le - jelen volt Kövér László házelnök is.

A magyar állampolgárságot 2011. január 3-tól lehet kérelmezni az egyszerűsített honosítási eljárás keretében, amit az országgyűlés 2010. május 26-án hozott döntése tett lehetővé.

Kövér: Egy-két mandátumról dönthetnek a határon túli voksok

Mértékadó becslések szerint egy-két mandátumnál többnek a sorsát nem döntik el a határon túli voksok - mondta Kövér László, az országgyűlés elnöke a Lánchíd Rádiónak adott csütörtöki interjújában a kettős állampolgárságról tartott 2004. december 5-i érvénytelen népszavazás évfordulóján.

A házelnök jelezte, a választási törvény módosításakor sem tartotta reálisnak, hogy alapvető befolyást gyakorolnak a magyar belpolitikára azok a választók, akiknek nincs Magyarországon lakhelyük. Ez bizonyos szempontból rendben van, miként az is, hogy egyenrangúak legyenek a magyar állampolgárok, és legyen lehetőségük arra, hogy beleszóljanak a nemzet ügyeinek eldöntésébe - tette hozzá.

Kövér László szerint minél nagyobb arányban élnek a határon túli magyarok ezzel a lehetőséggel, annál jótékonyabb befolyást gyakorolnak hosszú távon a magyar belpolitikára, és annál inkább megteremtik azt a kényszert a magyar baloldal számára, hogy az a "nemzetellenes hagyományaitól elrugaszkodva megpróbáljon közös nevezőt találni a nemzeti értékek mellett elkötelezett jobboldallal." Ha ez megtörténik - és erre lát jeleket is -, akkor Magyarország az elmúlt húsz évhez képest a következő húsz esztendőben sikeresebb lehet - értékelte.

Kövér azt mondta, az elmúlt három és fél év nemzetpolitikai eredményei jótékony fedést biztosítottak azokra a sebekre, amelyeket december 5-e keltett. Az elszakított nemzetrészek tagjai inkább már a jövővel foglalkoznak, mintsem a múlton rágódnának - fogalmazott.

Elismerte, hogy sokakkal együtt ő is ellenezte a kilenc évvel ezelőtti referendumot, ám amikor annak kiírását már nem lehetett megakadályozni, abban voltak érdekeltek, hogy az sikeres legyen. Kifejtette: azért ellenezték a népszavazást, mert látható volt, hogy a sikernek igen kevés az esélye. És nemcsak abban az értelemben, hogy megjósolható volt a szocialisták uszító kampánya, de egy sikeres népszavazás esetén is kétharmados törvényt kellett volna módosítani, amire nem volt esély - magyarázta.

A házelnök hozzátette: a benne rejlő veszélyeket viszont előre lehetett látni, vagyis azt, hogy egy sikertelen népszavazás lelki sokkot fog jelenteni a magyarság számára.

Kövér László emlékeztetett: a Magyarok Világszövetsége kezdeményezte a népszavazást, ám erről sem a Fidesszel, sem más politikai párttal nem konzultált előre. Amikor azonban kiírták a referendumot, egyedül a Fidesz kampányolt mellette.

Mint elmondta: morális és politikai értelemben is kényszerhelyzetben voltak, emiatt változtattak korábbi elutasító álláspontjukon. Megfogalmazása szerint azok a "gonosz erők", amelyeket Gyurcsány Ferenc volt kormányfő "szabadított el", abban a pillanatban erősebbnek tűntek.

A Fidesz-kormányzat a történteket egyebek mellett a trianoni évfordulóról szóló megemlékezéssel és a nemzeti összetartozásról szóló törvénnyel kívánta helyrehozni - mondta a házelnök. Utóbbi - mutatott rá - megpróbált egyfajta politikai útmutatásként, stratégiaként is szólni annak érdekében, hogy amikor Trianonra gondolunk, akkor ne csak az igazságtalanságon rágódjunk, ne csak a történelmi tragédiára gondoljunk, hanem próbáljunk ebből a kétségkívül tragikus eseményből és az utána következő kilencven évből erőt meríteni. 

Eddig 76 ezren regisztráltak

A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint 76 és fél ezer határon túli magyar jelezte, hogy a 2014-es választáson voksolni kíván. Romániából csaknem 35 ezren, míg Szerbiából több mint 15 és fél ezren kezdeményezték a névjegyzékbe vételt.

Németországból 781, az Egyesült Államokból 340, Svájból 266, Kanadából 257, míg a kettős állampolgárságot tiltó országokból – tehát Ausztriából, Szlovákiából és Ukrajnából – összesen 336 regisztrációs kérelem érkezett.

Könnyen eshetünk abba a hibába, hogy az országos bontású adatokból téves következtetéseket vonunk le – figyelmeztet legfrissebb elemzésében a Polical Capital választási szakértője. A közzétett adatok ugyanis csak értesítési cím szerinti bontásban jelennek meg, a származási országokról nincs és nem is lesz pontosabb információnk – írja László Róbert.

Romániai értesítési címet például 34.650-en adtak meg, de ez nem azt jelenti, hogy pontosan ennyien regisztráltak volna onnan. Könnyen lehet, hogy a 734 magyarországi értesítési címet megadó állampolgár között is akadnak erdélyi, partiumi magyarok, ahogy nincs információnk annak a 22.031 állampolgárnak a származási országáról sem, aki nem posta-, hanem e-mail címet vagy faxszámot adott meg.

A feliratkozásra augusztus 1-je óta van lehetőség, novembertől pedig a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok az interneten is benyújthatják a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet. Amennyiben április 6-án lesz a választás, a regisztráció utolsó időpontja március 22-e lehet, tehát aki szavazni akar, annak még bőven ideje dönteni a részvételről.

A külföldön élők a 2014-es parlamenti választáson csak a pártok országos listáira voksolhatnak, amelyen 93 országgyűlési mandátum sorsa dől el. Ha ők elég sokan – legalább félmillióan – lesznek, és ugyanarra a pártra szavaznak, nagyjából három képviselői hely sorsáról dönthetnek.