Megválasztották az új alkotmánybírákat

Magyarország választás Alkotmánybíróság

Az Országgyűlés szerdán titkos szavazással alkotmánybíróvá választotta Czine Ágnest, Sulyok Tamást és Varga Zs. Andrást, a kormánypártok jelöltjeit.

Czine Ágnes bírót, a Fővárosi Ítélőtábla Büntető Kollégiumának vezetőjét 156 igen szavazattal, egy nem és egy tartózkodás mellett választották alkotmánybíróvá. Sulyok Tamás ügyvéd, a Szegedi Tudományegyetem alkotmányjogi tanszékének oktatója 138 igen szavazattal, 4 nem ellenében, egy tartózkodás mellett lett az Alkotmánybíróság (Ab) tagja. Varga Zs. Andrást, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dékánját, korábbi legfőbbügyész-helyettest pedig 133 igen szavazattal, 8 nem ellenében, egy tartózkodással választották meg.

A megválasztott bírók az Országgyűlés előtt esküt tettek. Az eskütételen jelen volt mások mellett Paczolay Péter Ab-elnök és az Alkotmánybíróság több tagja is. Az esküokmányok aláírása után a megválasztott alkotmánybíráknak gratulált Orbán Viktor miniszterelnök, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Kövér László házelnök, Trócsányi László igazságügyi miniszter, a Fidesz, a KDNP, a Jobbik és az LMP frakcióvezetője, valamint a független Fodor Gábor. A szocialisták nem vettek részt az alkotmánybíró-választásban.

Sulyok Tamás és Varga Zs. András szeptember 27-től, Czine Ágnes pedig november 15-étől lesz a testület tagja.

Az alkotmánybíró-választásra azért volt szükség, mert az ősszel három alkotmánybíró kilencéves megbízatása jár le. (A korábbi törvény értelmében a bírókat kilenc évre választották.) Bragyova András és Kovács Péter szeptember végén, Balogh Elemér pedig novemberben távozik a testületből.

Az alaptörvény értelmében az alkotmánybírók a képviselők legalább kétharmadának támogatásával választhatók meg.
A 2011-ben elfogadott, az Alkotmánybíróságról szóló törvény azt mondja ki, hogy a tizenöt tagú testület bíráit az Országgyűlés tizenkét évre választja meg. A tagok nem választhatók újra.

A három jelöltet hétfőn hallgatta meg az igazságügyi bizottság. Varga Zs. András ott egy hosszabb elméleti fejtegetés során arról beszélt, hogy az alkotmánybírósági aktivizmus indokolt volt egy ideig, ám ezt az időszakot lezárta az új alaptörvény megszületése. Ezután már a testületnek is ragaszkodnia kell az írott törvényekhez, egészen addig, amíg azok nem kerülnek nyilvánvalóan szembe a szabadságjogokkal.

Czine Ágnes bizottsági meghallgatásán ismertette szakmai életútját: e szerint első és egyetlen munkahelye az igazságszolgáltatás, ahol 33 éve dolgozik, ebből 30 éve bíróként. Mint mondta: 15 évig volt első fokú bíró, majd a Pest Megyei Bíróságon, 2003 óta pedig a Fővárosi Ítélőtáblán a büntető kollégium vezetője. E mellett két egyetemen oktat és társzerzője két könyvnek, amely a strasbourgi emberi jogi, valamint a luxembourgi uniós bíróságról szól.

Sulyok Tamás bizottsági meghallgatásán elmondta, hogy 1980-ban végzett a szegedi jogi karon, ahol később alkotmányjogot oktatott, e mellett 1990 óta az ügyvédi kamara tagja. A szakember kifejtette, hogy az alkotmányos identitás pontos tartalmát az Ab jövőbeni határozatai fogják kijelölni, és a testület felértékelődik az uniós tagállami szuverenitás kényes kérdéseiben is.

Orbán fogorvosa mindent megtett, mégis beragadtak az Ironmannek járó milliók

Hiába várja a júliusban azonnalira beígért állami támogatást a nyáron lezajlott Ironman 70.3 verseny szervezője. A nemzetgazdasági szempontból is fontos nemzetközi rendezvénynek a kormány 180 millió forintot ítélt meg, a pénznek a Magyar Triatlon Szövetségen keresztül kellene eljutnia az ironmanesekhez, de nem jut. A szakszövetség és a versenylicencet birtokló Kropkó Péter vállalkozása között rég elmérgesedett a viszony, főleg miután a szövetség a tavasszal megpróbálta bemártani őket az amerikai jogtulajdonosnál.

"A TEK működésképtelen, veszélyt jelent a magyarokra"

A Demokratikus Koalíció szóvivője azt követeli, hogy számolják fel a Terrorelhárítási Központot (TEK) és helyezzék szakmai alapokra a terrorelhárítást. Gréczy Zsolt szerint a hazai terrorelhárítás jelenlegi formájában működésképtelen, ezért veszélyt jelent a magyarokra és az Európai Unió többi polgárára is.

Brüsszel nem fél Orbántól és nem áll bosszút - interjú Navracsics Tiborral

Érzelmileg színesen fejezi ki magát – így fogalmazott Navracsics Tibor uniós biztos lapunknak annak kapcsán, hogy az Orbán a népszavazás után is csatákat akar nyerni Brüsszel ellen. A politikus beszélt arról is, miért szavazott nemmel a népszavazáson, kellet-e ehhez engedélyt kérnie, főnökétől, és elemezte az unió helyzetét is.

Nem nyomoznak - törvényesen jutott ingatlanhoz Rogán feltalálótársa

Nem történt bűncselekmény a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűncselekmények Elleni Főosztálya szerint akkor, amikor az V. kerületi önkormányzat a sajtó értékelése szerint rendkívül előnyös áron segítette hozzá az általa bérelt ingatlanhoz Csík Balázst, az offshore hétterű Hunguard Zrt. társtulajdonosát, Rogán Antal propagandaminiszter feltalálótársát.

Így töpörödött össze a pécsi magasház

Mostanra csupán néhány emeletnyi torzó maradt Pécs egykori híres panelmonstrumából, amit a Guiness Rekordok Könyve Közép-Európa legmagasabb lakatlan épületeként tartott számon. Az 1976-ban átadott, '89-re egy építési hiba miatt életveszélyessé vált 25 emeletes házat végeláthatatlan huzavona után idén tavasszal kezdték lebontani, a kivitelezők szerint év végére nyoma sem marad. Képsorozatunkban megnézheti, hogyan tűnik el lassan a föld színéről a Kádár-korszak egyik büszkesége.