Megtízszereződött a roma névjegyzékbe fölvettek száma
A www.valasztas.hu adatai szerint összesen 13 157-en kérték az országgyűlési választásra is kiterjedő hatállyal nemzetiségi névjegyzékbe vételüket.
A roma nemzetiség névjegyzékében 5123-an, a németben 4458-an, a horvátban 1169-en szerepelnek. A roma nemzetiségi névjegyzékbe felvettek száma tíz nap alatt megtízszereződött: február 17-én még mindössze 530-an szerepeltek a névjegyzékben (február 17-én a német névjegyzékben 3020-an, a horvátban 828-an szerepeltek). Annak, hogy a névjegyzékbe vettek száma ilyen gyorsan nő február 17-e után, vélhetően az az oka, hogy egyes nemzetiségiek arra törekedtek, minél kevesebben szerepeljenek a névjegyzékben a szavazás előtti 48. napon, mivel a Nemzeti Választási Iroda ekkor határozta meg, hány ajánlás szükséges az adott nemzetiségnek az országos lista állításához.
A jogszabály ugyanis azt mondja, a választás előtti 48. napig névjegyzékben szereplő nemzetiségiek egy százalékának érvényes ajánlása elegendő ahhoz, hogy egy adott nemzetiség országos listát állítson. A németeknek az egyszázalékos szabály alapján 31, a többi nemzetiségnek tíznél kevesebb ajánlást kell összegyűjtenie az országos lista állításához: a horvátoknak kilencet, a romáknak hatot (530-an voltak a névjegyzékben), a szlovákoknak ötöt (445), a románoknak négyet, a ruszinoknak hármat (275), a szerbeknek kettőt (128), míg a bolgároknak (46), görögöknek (67), lengyeleknek (57), örményeknek (24), szlovéneknek (96) és ukránoknak (82) egyet-egyet.
Az országos lista állításához szükséges ajánlásszám meghatározása óta jelentősen emelkedett a névjegyzékbe vettek száma: csütörtökön a bolgárban 60-an, a görögben 96-an, a lengyelben 88-an, az örményben 59-en, a románban 445-en, a ruszinban 370-en, a szerbben 211-en, a szlovákban 756-an, a szlovénben 163-an, az ukránban 159-en szerepeltek.
A Nemzeti Választási Bizottság már nyilvántartásba vette a lengyelek országos listáját, és várhatóan csütörtökön dönt a németek és ruszinok országos listájának nyilvántartásba vételéről.
Az országos listát állító nemzetiségek, ha nem tudnak kedvezményes mandátumot szerezni és így képviselői mandátumhoz jutni, szavazati joggal nem rendelkező szószólót küldhetnek az új Országgyűlésbe. Akkor kaphat egy nemzetiség kedvezményes mandátumot, ha sikerül összegyűjtenie a pártok mandátumszerzéséhez szükséges szavazatok negyedét.
Az országos listát állító nemzetiségek delegáltat is küldhetnek a Nemzeti Választási Bizottságba (NVB), ahol az őket érintő ügyekben dönthetnek. Ez azt jelenti, hogy a pártokon kívül akár 13 nemzetiségi delegált is helyet kap majd az NVB-ben.