Szűcs Lajos (Fidesz-KDNP) kedden, a megyék vagyonának átadásáról szóló javaslat parlamenti elfogadásának a másnapján az MTI-nek azt mondta: megtették Pest megyéért, amit lehetett, tiszta a lelkiismerete. Az egyik legnehezebb helyzetben lévő, mintegy 16 milliárd forintos tartozást felhalmozó önkormányzat vezetője a számvevőszéki vizsgálat napokban kézhez kapott összegzésére utalva kijelentette: lám, feketén-fehéren, számokkal is alátámasztva kiderült, hogy nem az önkormányzat rossz gazdálkodása "küldte padlóra" Pest megyét (ahogy a többi megyei önkormányzatot sem).

Mint hozzátette, világossá vált a jelentésből az is, hogy a fojtogató elvonások nyomán kialakult eladósodást további költségcsökkentő intézkedésekkel már lehetetlen volt "megfogni", kezelni. Szinte törvényszerűen jött el a pillanat, amikor már sem a közétkeztetést végző HunGastnak, sem a Pest megyei intézmények többségét fűtő Tigáznak, sem a tankönyvellátóknak nem tudott utalni az önkormányzat (a hitelezők sora ennél hosszabb); rendkívüli erőfeszítéseket igényelt, hogy úgy-ahogy talpon maradjon a megye.

Szűcs Lajos azt mondta, tisztában volt a korlátokkal, s azzal is, hogy nem lehet "minden ügyet" megnyerni. "Nem könnyű szívvel, s nem örömködve tettem a dolgomat" – húzta alá. Úgy fogalmazott: "nem az a fontos, hogy ki mivel támad, hanem az: ha tükörbe nézek, úgy érzem-e, hogy megtettem mindent. Én bele merek nézni a tükörbe" – tette hozzá. Az őt ért vádakra reagálva közölte, hogy a tiszteletdíját valóban felvette, mint ahogy a többi képviselő is meg fogja kapni az elmaradt járandóságát, nem luxusautóval, hanem egy 6 éves kocsival jár, és saját kezével épített háza nem kacsalábon forgó palota.

Szűcs Lajos elmondta: Pest megye körülbelül 100 intézményének, 6 ezer munkavállalójának, 20 ezer ellátottjának és 12 ezer diákjának az ügyeit veszi át az állam januártól. Hozzátette, hogy az intézményfenntartással jelenleg foglalkozó, szaktudással bíró embereknek nem kell leépítéstől tartaniuk. A megyeházát érintő esetleges létszámváltozásról szerinte korai lenne nyilatkozni, mert előbb a területfejlesztési feladatok részleteiről és az azokhoz rendelt forrásokról kell döntéseket hozni, ezután lehet véglegesíteni a létszámot.  

A közgyűlés elnöke a megyei önkormányzatra a jövőben háruló feladatokról szólva kifejtette: a legnagyobb súlyú teendőjük a pályázatalapú fejlesztési finanszírozást felváltó programalapú finanszírozás rendszerének megtervezése lesz, de valószínűleg a választási, a sporttal és ifjúsággal, illetve a nemzetközi kapcsolattartással összefüggő feladatok is helyben maradnak. Szűcs Lajos arra a kérdésre, mit jelent majd a programalapú finanszírozás "kézben tartása", konkrét példát említett. Mint mondta, az útépítéseknél például az eddigi bürokratikus, többlépcsős és "fölösleges" döntési szintekkel nehezített pályáztatás megszűnik, annak helyébe a települések által készített fejlesztési javaslatok rangsorolása lép. E rangsorolás képezi majd a megyei fejlesztési terv alapját, míg az országos fejlesztési terv a 19 megye elképzeléseit ötvözi.

A közgyűlés elnöke közölte: az év hátralévő részében a legfőbb teendő a megyei intézmények átadása-átvétele. "Javában tart a temérdek mennyiségű információ egyeztetése a szintén a megyeháza épületében működő megyei kormányhivatallal, miközben igyekszünk megnyugtatni a várakozással és bizonytalansággal teli intézményi dolgozókat: januártól ugyanazt kell tenniük, mint eddig, bár lehet, hogy a munka még több lesz" – mondta Szűcs Lajos.