Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára az MTI-nek azt mondta: az állampolgárokról nem jogállami eszközökkel gyűjtött személyes adatokat jogállam nem őrizheti, ezek egy erkölcstelen rendszer erkölcstelen dokumentumai. Az új kormányhatározat és rendelet értelmében a megfigyeltek nem betekintést nyernek ezekbe a dokumentumokba, hanem haza is vihetik a jelentéseket. Az állam a nem jogállami eszközökkel készített aktákról nem gondoskodik, az emberek saját maguk dönthetik el, hogy elteszik, megmutatják unokáiknak, vagy nyilvánosságra hozzák, esetleg megsemmisítik azokat.

A Kenedi-bizottság tagjainak megbízatása megszűnik, a testületnek a rendelet hatályba lépésétől számított 15 napon belül be kell számolnia eddigi tevékenységéről a miniszterelnöknek. A mágnesszalagok, amelyek eddig civil külső kezelésben voltak, visszakerülnek kormányzati kezelésbe, és az azokon található adatok minőségének felülvizsgálata során bármely adathordozón keletkezett iratanyag kezeléséről az Alkotmányvédelmi Hivatal gondoskodik majd.

A parlamenti államtitkár kiemelte: az előző rendszerben megfigyeltek hozzájuthatnak a róluk készült minden irat, dokumentum eredeti példányához. Azért, hogy az információs önrendelkezési szabadság minél inkább érvényesülhessen, és hogy az érintettek személyes adatainak védelme a legmagasabb szintű legyen, a közigazgatási miniszter törvénytervezetet készít. Ebben kiemelt figyelmet fordítanak majd a minősített adatok védelméhez fűződő közérdekre, és a sérelmet szenvedett személyek információs kárpótlásának széleskörű megvalósítására.

Nagyon kis arányban lesznek kitakarva az iratokon az olyan személyek, akiket nem ismerhetnek meg az érintettek az Alkotmányvédelmi Hivatal szakembereinek minősítő felülvizsgálata után. Alapvetően mindenki tiszta képet kaphat az elmúlt rendszerben vele történekről. A kereszténydemokrata politikus szerint sosem szabad azonban elfelejteni, hogy a rendszer legerkölcstelenebb üzemeltetői azok voltak, akik ezeket az embereket beszervezték, akik utána másokról jelentettek, akik ezt az egész rendszert működtették és az "ördögi logikát érvényesítették". Éppen ezért az állam és ügynökeinek adatai kutathatók lesznek a továbbiak során a Történeti Hivatalban.

Bajnai Gordon miniszterelnök idén február 22-én jelentette be a parlamentben: a kormány háromtagú civil bizottságot hoz létre, hogy felügyelje a Nemzetbiztonsági Hivatalnál (NBH) őrzött mágnesszalagokon található adatok hiánytalan feldolgozását, a minősítés felülvizsgálatát, majd a minősítésüket elvesztő anyagok levéltárba adását. (A 18 mágnesszalag az 1944-1990 közötti állambiztonsági hálózati személyek nevét, fedőnevét, azonosító adatait és beszervezési dossziéjának számát tartalmazza.) A Kenedi-bizottságban Kenedi Jánoson kívül szerepelt Palasik Mária, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának tudományos munkatársa és Cseh Gergő Bendegúz, a levéltár főosztályvezető-helyettese.

A rendszerváltás óta eltelt két évtizedben a pártállami állambiztonság tevékenységének feltárására számos bizottság jött létre. A 90-es évek közepén a Horn-kormány időszakában, Kuncze Gábor belügyminisztersége alatt Varga László levéltáros vezetésével vizsgálódtak, majd létrejött a Történeti Hivatal. Amikor 2002 nyarán Medgyessy Péterről megírta a Magyar Nemzet, hogy D-209-es kémelhárítóként évekig a III/II-es Csoportfőnökség tisztje volt, akkor Mécs Imre SZDSZ-es képviselő vezetésével parlamenti bizottság jött létre az ügynökkérdés vizsgálatára.

2003 elején törvény alapján az állambiztonsági iratokat a titkosszolgálatoktól addig átvevő Történeti Hivatal jogutódjaként létrejött az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, továbbá Gálszécsy András, az Antall-kormány titkosszolgálatokat felügyelő minisztere, illetve Sipos Levente és Vida István történészek részvételével bizottság felügyelte az iratátadást a szolgálatoktól a levéltárnak, majd 2007-ben létrejött a Kenedi-bizottság a még át nem adott iratok feltárására.