Megszűnhet a BKV, két cég nőhet hamvaiból
A két főpolgármester-helyettes – Bagdy Gábor és György István – által jegyzett „saláta” előterjesztésben két változat olvasható. Az egyik szerint a buszágazat kiválna a közlekedési vállalatból, míg a kötött pályás ágazatokat a BKV üzemeltetné tovább. Ebben a formában a BKV cégjogi értelemben megmaradna, míg a buszágazat egy másik gazdasági társasághoz kerülne. A másik megoldás a jelenlegi BKV megszüntetése. Ez esetben a cég helyén két új gazdasági társaság jönne létre a BKV jogutódjaként.
Az átalakulás után a jogutód cégekre marad a BKV vagyona és adósságai is. Lapunk információi szerint a járműparkot és a hozzá tartozó kiszolgálóegységeket a használat szerint osztják majd szét, míg az adósságállomány mindkét verzióban a villamoságazatnál maradna. Ezzel biztosítanák a buszos társaság jövőbeni versenyképességét.
A BKV jelenlegi banki megítélésénél az új cég várhatóan sokkal jobb besorolás alá esne, és ez különösen fontos a buszbeszerzések hitelezéséhez, illetve lízingjéhez.
A szétválás eredményeként létrejövő társaságok egyébként a fővárosi önkormányzat tulajdonában maradnak, illetve kerülnek. A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) pedig a BKV-hoz hasonlatosan ezen cégek esetében is vagyonkezelési jogot kap. Ez biztosítja majd az egységes vagyongazdálkodást. A központi szolgáltatások – humán- és pénzügyek, IT – racionalizálása révén érdemi költségcsökkentésre is számít a főváros. Az sem kizárt, hogy a kiszolgáló funkciókat a szétváló társaságok piaci szolgáltatóktól veszik majd meg.
A BKV különválasztásának alapját a közgyűlés által januárban szentesített új buszüzemeltetési modell adja, amely lehetőséget teremtett külső vállalkozók bevonására a budapesti közösségi buszközlekedésbe. A folyamattól a járműpark jelentős megújulását várja a főváros. Ezzel körülbelül 70 milliárd forint tőke befektetésétől mentesül a BKV, illetve a BKK és az önkormányzat.
A BKV különválásáról szóló végleges döntés a vagyonmérleg elkészültét követően 3-6 hónappal születhet meg.