Megszületett az első kúriai döntés a vörösiszap-tragédiáról
A Kúria először hozott ítéletet a 2010. októberi vörösiszap-tragédiával kapcsolatban: Konkoly József devecseri lakos kártérítési perében szerdán helybenhagyta a Fővárosi Ítélőtábla tavaly februárban meghozott jogerős közbenső ítéletét - tudtuk meg Hidasi Gábor ügyvédtől, a felperes jogi képviselőjétől. Mindez azt jelenti, hogy a számos folyamatban lévő vörösiszap-perben most először született harmadfokú ítélet, amellyel a Kúria elutasította a Mal Zrt. felülvizsgálati kérelmét.
Az úgynevezett Konkoly-per időben az első a timföldgyár ellen indított kártérítési perek sorában. A devecseri nyugdíjas katona alig egy héttel a tragédia után adta be a keresetét, amelyben 23 millió forintot követelt a Mal Zrt.-től az iszapömlésben megsemmisült háza és a tönkrement ingóságai miatt vagyoni, az átélt szenvedései miatt pedig nem vagyoni kártérítés címén. A perében az első döntés már 2010. október 20-án megszületett: a kártérítési per kimenetelétől függetlenül ideiglenes intézkedésként 10 millió forint azonnali kárenyhítés megfizetésére kötelezték a Mal-t. Az összeget a cég végül át is utalta Konkoly Józsefnek.
A tavaly februárban a Fővárosi Ítélőtábla által hozott jogerős közbenső ítélet szerint a Mal csak akkor mentesülhetett volna a kártérítési felelősség alól, ha a bekövetkezett tragédia bizonyíthatóan a tevékenységi körén kívül esett volna. Márpedig a döntés kimondta: a vörösiszap-katasztrófát nem elháríthatatlan külső okok idézték elő, hanem olyan tervezési, kivitelezési, üzemeltetési és ellenőrzési hiányosságok, amelyekért a Mal Zrt. is felelős. Ezen túlmenően a vörösiszap-tározó akkor még veszélyes üzemnek számított, mivel a cég környezetet terhelő-veszélyeztető tevékenységet folytatott, és a tízes kazettában nagy mennyiségű maró hatású anyagot tárolt. Ilyen körülmények között pedig egy csekély hiba vagy mulasztás is megalapozza a kártérítési felelősséget - szólt az akkori verdikt.
Hidasi Gábor kérdésünkre elmondta: a Mal Zrt. felülvizsgálati kérelmét elutasító szerdai döntésében a Kúria részben megváltoztatta a jogerős ítélet indoklását, mégpedig azzal, hogy a katasztrófát elsődlegesen az építmény (azaz az iszaptározó) építési hiányosságai, és csak másodsorban a Mal Zrt. karbantartással kapcsolatos mulasztásai okozták. Mint mondta, az építéssel kapcsolatos hiányosságok és az emberi környezetet veszélyeztető tevékenység együttesen alapozzák meg a kártérítési kötelezettséget.
Az ügyvéd hozzátette: a szerdai verdikt alapvetően befolyásolhatja a Veszprémi Törvényszéken folyó büntetőper kimenetelét is, hiszen ott a Mal Zrt. egykori vezetői és alkalmazottai ülnek a vádlottak padján, márpedig a kúriai döntésből következően az ő személyi felelősségük mellett azt is vizsgálni kellene, hogy kik hibáztak a tározó tervezésekor és a megépítése során.