Megszorításokról a parlamentben: mennyire fájjon?
A Reformszövetség válságkezelési csomagjáról tárgyal az Országgyűlés. Az SZDSZ által benyújtott javaslat - melyhez az MDF is csatlakozott - a világgazdasági válság magyarországi következményeinek kezeléséről és Magyarország növekedési esélyeinek javításáról szól; elfogadása estén a kormánynak be kellene nyújtania a parlamentnek a javaslatok szellemének megfelelő törvénymódosításokat. Az MSZP a csomag néhány - kevésbé fájdalmas - pontjával egyet ért, a Fidesz szerint csak az előre hozott választás jelenthet kiutat.
SZDSZ: harisnyával, aszipirin nélkül
Vajon nyert volna Papp Laci, ha az egyik kezét hátra kötik, fejére pedig harisnyát húznak? - kérdezte expozéjában Kóka János. Hátrányban még a legnagyobbak sem képesek kiemelkedő teljesítményre, tette hozzá az SZDSZ-frakcióvezető, márpedig a magyar gazdaság sohasem tartozott a világ élvonalába. Kóka a továbbiakban egy sokat dohányzó, elhízott atlétához hasonlította gazdaságunkat, aki egy húszkilós homokzsákkal a hátán áll a rajtvonal elé.
A sporthasonlatok után orvosi diagnózis következett: az ország már a válság előtt sem múló náthában szenvedett, ahogy azt a kormány gondolta, hanem influenzában, ami a válság után szövődményes tüdőgyulladássá súlyosbodott. Ma már nem segít az aszpirin, csak a műtét, majd hosszú betegállomány és antibiotikumok. Nem csoda, jegyezte meg Kóka, hogy a világsajtó arról értekezik, hogy vajon mikor kap infarktust a magyar gazdaság. Lemaradtunk a régiós versenytársak mögött, óriási az államadóságunk, hiába dolgoznak 150 ezerrel többen a közszférában, mint Csehországban, mégis nálunk a legalacsonyabb a foglalkoztatottság. A magánszférában csak két és fél millió ember fizet SZJA-t, mégis mi költjük a legtöbbet nyugdíjakra, illetve egy igazságtalan szociális rendszerre. Kóka az állami pazarlás példájaként említette, hogy másfél állami intézményre jut egy állami feladat; 120 rendőrre 90 rendőri vezető; az állam öt meteorológiai szolgálatot, öt titkosszolgálatot tart el, meg 3200 önkormányzatot és 26 ezer önkormányzati képviselőt. A magyar állam 3000 milliárd forinttal többet költ, mint a versenytársak átlaga, tehát ennyivel több adót kell beszednie. Ilyen körülmények között nem lehet csodálkozni azon sem, hogy a nemzetközi pénzpiacok finoman szólva is óvatossá váltak Magyarországgal kapcsolatban, hogy sorban rontják adósságbesorolásunkat - miközben a versenytársak sorra javítják helyezésüket.
'Fájni fog, méghozzá sokaknak'
S ha mindez nem lenne elég - Kóka további adatokkal sokkol: a kormány fél éve nem vesz tudomást a válságról, a parlament pedig hétfőn mindössze 18 percet dolgozott (mármint a szavazási időszakban). "Szégyen, hogy milyen mértékben nem vesznek tudomást a válságról". A kormányra jellemző "látszat-válságkezelés" helyett az SZDSZ a Reformszövetség programját ajánlja. "Fájni fog, méghozzá sokaknak" - ismerte el Kóka, de sokkal kevésbé fájna, ha a kormány nem fecsérelt volna el 500 milliárd forintot az elmúlt egy évben felesleges kiadásokra (köztük a 13. habi bérekre és jutalmakra). Kóka végezetül arra kérte a szocialistákat: ha nem akarnak egy újabb Bokros-csomagot, valutaválságot, 350-400 forintos eurót, államcsődöt, hitelcsődöket, ha nem akarnak újabb IMF-hitelekért könyörögni, akkor támogassák a Reformszövetség programját. Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek pedig azt üzente: ne úgy vonuljon be a történelembe, mint aki csődbe vitte Magyarországot.
Keller: jó az irány
A Reformszövetség javaslatai irányvonalukat tekintve jelentős métékben egyeznek a kormány adó- és kiadáscsökkentési intézkedéseivel - reagált a kormány nevében Keller László pénzügyi államtitkár. Persze bővíthetők az elképzelések, "de el kell különíteni azokat, melyek tovább mélyítenék a válságot".
Az adóreformot illetően, Keller szerint a kormányéval azonos terápiát kínál a Reformszövetség, miszerint az állami kiadások csökkentése, a közpénz-támogatások célzottabbá tétele, az állami intézményrendszer hatékonyságának növelése lehet az adócsökkentés forrása.
Ami a konkrét javaslatokat illeti: a költségvetési bérkiáramlás korlátozása Keller László elmondása szerint szerint előírható az oktatási intézmények számára; a közszférában javasolt jelentős létszámcsökkentés viszont a munkanélküliséget növelné; az adósságmutató 2 százalékpontos csökkentése pedig "irreális" a válság jelenlegi körülményei között. Az ingatlanadót a kormány csak 2011-től tartja bevezethetőnek (nem pedig idén); és inkább az átlag körül, és nem az átlag fölött keresők közterheit csökkentenék. Az áfakulcsot viszont legfeljebb 3 százalékkal növelnék, a Reformszövetség által javasolt 4 százalékos emelés szerintük komolyan visszafogná a fogyasztást. A társasági adót pedig a kormány emelné jobban (3 százalékkal, a Reformszövetség 2-vel), hogy több forrás maradjon az élőmunka-terhelés mérséklésére. Az iparűzési adó megszüntetése - az SZJA helyben maradó részének növelésével - Keller szavai szerint tovább növelné az államháztartás hiányát, illetve kiürítené az önkormányzatok helyi adóztatási jogát, ami alkotmányosan aggályos.
A kormány méltánytalannak tartja a bruttósítási elképzeléseket is, az államháztartás működési kiadásainak 200 milliárdos csökkentése pedig szerintük ellehetetlenítené a honvédség, a rendőrség, a külképviseletek, az oktatási intézmények működését. Keller egyúttal azt is rögzítette: az intézmények további racionalizálásáról, hatékonyabbá tételéről, az állami feladatok felülvizsgálatáról a kormány szerint sem szabad lemondani. A kabinet megfontolandónak tartja többek között a kisadók összevonását, az euró mielőbbi bevezetését - de csak megfelelő stabilizációs lépések után, "kellő körültekintéssel". A nyugdíjkorhatár felemelését (65 évre) pedig legkorábban 2014-ben tartják megvalósíthatónak.
Keller több alkalommal utalt arra, hogy az SZDSZ is részese volt a korábbi kiadáscsökkentési programoknak, amiért köszönetét fejezte ki Kókának. Végezetül pedig arra kérte a pártokat, hogy a kormány válságkezelési csomagjához nyújtsanak be módosításokat.
Matolcsy: mélységes nem
Matolcsy György, aki az Orbán-kormány gazdasági minisztere volt, és a gazdasági bizottság kisebbségi véleményét adta elő a plenáris vitában, úgy fogalmazott: azért támogatták a Reformszövetség-program napirendre vételét, mert válság van, és "ütköztetni kell az álláspontokat", de a csomaggal "mélységesen nem értenek egyet". Szerinte a javaslatok politikai szempontból komolytalanok, gyengítik a demokráciát. "Kormányprogramot terjesztettek elő, miközben nincsenek kormányon". Közgazdasági szempontból pedig hibásnak, sőt károsnak tartja a programot, az ugyanis három évre széthúzott adóreformot tartalmaz, amivel csak a bevételeket lehet csökkenteni és a kiadásokat - ezzel együtt pedig a hiányt - növelni. Matolcsy még súlyosabb hibának tartja, hogy a csomag keresletet kíván kivonni a gazdaságból. Azt pedig a fideszes képviselő egyenesen erkölcstelennek tartja, hogy egy olyan párt nyújtotta be a Reformszövetség elképzeléseit, amely "a legsúlyosabb felelősséggel tartozik a gazdaság tönkretételéért".
MSZP: túlbuzgó tűzoltók
- Mi nem rontottunk ajtóstul az Országgyűlésbe különféle reform-javaslatokkal - hívta fel a figyelmet a kormány parlament-kímélő magatartására Szanyi Tibor, az MSZP vezérszónoka. A válságkezelés a kormány, a reformok kidolgozása pedig a parlament hatásköre - és mindenki teszi a dolgát. Szanyi ezzel azt kívánta érzékeltetni, hogy most a válságkezelés az elsődleges feladat, miközben persze elő kell készíteni a reformokat is, de azokat csak a válságkezelés után tartják megvalósíthatónak. A Reformszövetség által javasolt kiadáscsökkentés ugyanis tovább mélyíthetné a válságot, ezért meg kell várni, amíg a várakozások optimistábbá válnak. "Ha a konyhában fellobban a tűz, nem kell az egész lakást telefújni poroltóval".
'Ne toljunk ki'
Szanyi Tibor a kiadáscsökkentés ajánlott módja ellen azt hozta föl: "ez nem olyan egyszerű, hogy kinézünk egy tételt és egyetlen tollvonással kihúzzuk". A szociális kiadások a csekély hazai kereslet fajsúlyos részét képezik, ezek átengedése a vállalkozásoknak szerinte olyan lenne, mintha az idomár a saját lábát ajánlaná fel az oroszlánnak. A szocialisták szerint nem a fűnyírás, hanem a gyomlálás a fő feladat - avagy sokkterápia helyett a takarékosságot és hatékonyságot helyeznék előtérbe. Szanyi kockázatosnak mondta, hogy - az állami létszámcsökkentésekkel - állástalan tömegeket toljanak ki a munkaerőpiacra, mint ahogy azt is, hogy az egyre borúsabb recessziós kilátások közepette piacra dobják az állami vagyon egy részét, mint ahogy azt a Reformszövetség javasolja.
Ezzel együtt, a szocialista frakció lát esélyt arra, hogy rövid távon mérsékeljék az állami kiadásokat - különösebb megrázkódtatás nélkül -, de a felszabaduló forrásokat szerintük azonnal munkahelyteremtésre kell fordítani.
Fidesz: végre valaki dolgozik is
A hiteltelen kormány kétségbeesett kormányprogramja és egy volt kormánypárt plagizált, támogatottság nélküli kormányprogramja versenyez egymással, miközben egyik sem bírja a társadalom bizalmát. Így eléggé nehéz lesz kiutat találni - mondta a Fidesz-frakció vezérszónoka. Szatmári Kristóf szerint a baj nagyságát a válságkezelő programok számának növekedése jelzi. "Nincs még egy ország, ahol ennyi válságkezelési vita közepette ilyen kevés lépésre került volna sor".
Szatmári azért a programok tengeréből kiemelkedőnek nevezte a Reformszövetség (több volt fideszes kormánytag részvételével elkészült) programját, melyet a képviselő "népfrontos szerződésnek" nevezett. Még köszönetet is mondott a szerzőknek - persze csak amiatt, hogy "végre valaki dolgozik a kormány helyett". Viszont a programnak éppen ez a korlátja is: nem számol ugyanis azzal, hogy nem csupán a gazdasági válságot kell kezelni, hanem egy hitelességi, erkölcsi, legitimációs problémát is, erre viszont a csomag alkalmatlan, legfeljebb tükröt mutathat a kormánynak.
A Fidesz-frakció amúgy a Reformszövetség több alapvetésével egyet ért: kiugróan magas az újraelosztás, az államadósság, az állami kiadások, az államháztartási hiány mértéke.
MDF: tehetetlenség vs. kilábalás
Fél év alatt alig történt valami a parlamentben a gazdasági válság okozta károk enyhítésére, az eredménytelen politikai vitákon kívül - az MDF nevében Herényi tehetetlennek nevezte a kormányt, míg az általuk is támogatott SZDSZ-előterjesztésben lehetőséget lát arra, hogy a válságból való kilábaláshoz megtegye az ország az első lépéseket. Az MDF frakcióvezetője szerint a mostani adórendszer a versenyképtelenség adórendszere - a javaslat ezen is változtatna.
Demagóg élve boncolás
Olcsó demagógiával vádolta a kormányt szapuló ellenzékieket (köztük Kókát is) Katona Béla. A szocialista politikus azzal egyet ért, hogy a gazdaság műtétre szorul - de nem élve boncolásra. - Lehet mondani bármit az újraelosztásról - tette hozzá némileg indulatos hozzászólásában Katona Béla, "aki azt gondolja, hogy a nyugdíjasok olyan rohadt jól élnek, az csökkentheti bátran az újraelosztás mértékét". Katona nehezményezte azt a beállítást is, hogy aki nem fogadja el a Reformszövetség csomagját, az hülye. Szerinte éppen, hogy a program szerzői tévednek, nem számolnak például azzal, hogy az idén legalább három százalékosra becsült recesszió mekkora bevételkiesést okoz, sőt azt feltételezi, hogy például az ingatlanadó bevezetéséből már az idén 70 milliárd forinttal növekedhet az állam bevétele. Nem számol azzal sem a program, hogy ha először jelentős adócsökkentést hajtanának végre, és csak azután a kiadáscsökkentést, akkor úgy megnövekedne a költségvetési hiány, hogy azonnal elesnénk a - pénzügyi rendszer stabilizálására fordított - hitelektől. Tévedés azt hinni, tette hozzá, hogy óriási veszteségek nélkül végrehajtjatnák a Reformszövetség által javasolt privatizációt