A debreceni Civishir.hu számára interjút adott Szilágyi Szabolcs 42 éves pedagógus, a debreceni Tóth Árpád Gimnázium (TÁG) volt igazgatója, aki - mint beszámoltunk róla - hétfő reggel munába menet tűnt el, és sem aznap, sem kedden nem jelent meg a munkahelyén. A TÁG-ban tanító tanárt kedden már a rendőrség és önkéntesek sokasága kereste. Szilágyi Szabolcs kedden este került elő: egyszerűen hazament.

Eltűnéséről a Civishir.hu számára azt mondta: "Nem lehet röviden megmagyarázni, hogy mi minden ment rajtam keresztül az elmúlt időszakban, mégis magyarázattal tartozom mindazoknak, akik az elmúlt napokban aggódtak miattam, valamint akik a feleségem mellett álltak és segítették abban, hogy minden erejével arra koncentrálhasson, ami a számára legfontosabb volt: hogy megtaláljon engem. Ezúton köszönöm a rendőrség és a sajtó nyilvánosságának aktív szerepvállalását, mely adott helyzetben maximálisan szolgálta a családom célkitűzését".

A cikkből kiderül, hogy a pedagógust igazából anyagi kérdések nyomasztják. Így fogalmazott: "a  800 ezer forint körüli közoktatási intézményvezetői fizetések nem Debrecenben voltak jellemzőek, az önkormányzat mindig a törvényben előírt mértéket tartotta be, és ez nem változott akkor sem, amikor idén január 1-től a KLIK átvette a munkáltató jogok gyakorlását. A 6 éves intézményvezetői tevékenységem mellett volt olyan időszak, amikor például szakértői feladatokat láttam el, egyetemen tanítottam, tolmácsoltam, mert szükség volt rá. Csakhogy egy olyan intézmény, mint a TÁG vezetése, egész embert kíván. Nincs mellette lehetőség máshol is 100 százalékot adni, és emellett még a családommal is foglalkozni".

Mint mondta, a TÁG igazgatói posztjáról való lemondását  egészségügyi okok mellett az is indokolta, hogy "csak intézményvezetői fizetésből egyre kevésbé láttam valószínűnek, hogy el tudom tartani a családomat és gondoskodni tudnék a két nagyobb fiamról, akik az édesanyjukkal élnek". Szilágyi Szabolcs közölte: "az elmúlt hónapokban az anyagi nehézségek nem vagy csak részben enyhültek annak köszönhetően, hogy iskolán kívüli munkával tudtam kiegészíteni a család bevételét, ám, sajnos, most hétvégére eljutottam egy olyan pontjára a keserűségnek, ahol végképp igazságtalannak éreztem a társadalom olyan beállítottságát, ahol következetesen lelkiismeretes és tisztességes munkával nem, vagy csak nehezen lehet boldogulni, de például egy reality show celebjeként, valódi érték közvetítése nélkül aránytalanul jobban meg lehet élni".

A hétfő reggellel kapcsolatban a volt igazgató azt mondta: "Nem gondolkoztam, nem terveztem semmit, csupán időre volt szükségem, mert a napi rutinban erre képtelen voltam. Nem tudtam, meddig fog tartani, de az eszembe sem jutott, hogy a rendőrség egy felnőtt esetében 48 órán belül bármit is tesz, arra pedig végképp nem gondoltam, hogy a feleségem annyira aggódik, hogy pár óra alatt országos szintű keresést indít utánam. Általam jól ismert erdőspusztai erdőket, tavakat, mezőket, gyermekkorom helyszíneit jártam végig, és amikor letisztultak bennem a további lépések, hazajöttem - számomra - teljesen magától értetődő módon. De még ekkor sem sejtettem, hogy milyen mértékű az aggodalom, amit az eltűnésem kiváltott, csak fokozatosan, miután a feleségemmel találkoztunk, derült ki számomra az, hogy a családtagok, barátok, rokonok, ismerősök (és ismeretlenek), jelenlegi és volt kollégák és diákok számára mit okoztam akár csalódás, akár aggodalom formájában".

Az interjút azzal zárta:  "ezúton kérem még egyszer minden értünk aggódók megértését és bocsánatát, illetve (miután nem kívánok ezzel kapcsolatban semmiféle további nyilatkozatot tenni) ezúton szeretném kifejezni a köszönetemet és hálámat mindazoknak akik, akár ismeretlenül is az elmúlt napokban segítették és támogatták a feleségemet".