Az iskolai erőszakról készített országos felmérés eredményeit Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa ismerette pénteken, Budapesten. Beszámolója szerint minden tizedik diák részt vett már iskolai verekedésben.

Másképp emlékeznek

A 11. évfolyamon tanító tanárok csaknem két százaléka állította, hogy valamelyik diák fizikai erőszakot követett el ellene, ugyanerről a diákok kevesebb, mint 4 százaléka tett említést. Ez az ellentmondás végig kísérte a kutatást, az erőszakra, illetve annak gyakoriságára általában másképp emlékeztek a megkérdezett pedagógusok és tanulók.
Így például a diákok 10 százaléka állította, hogy tanára bántalmazta, ugyanerre azonban a tanárok mindössze 2,6 százaléka emlékezett. Minden kétszázadik pedagógus számolt be arról, hogy szülőtől, vagy más hozzátartozótól valamilyen szintű fizikai erőszakot, "rángatást vagy lökdösést" kapott.

'Túlmutat az iskolán'

Az ombudsman azt hangoztatta: az agresszió nem csak pedagógiai probléma, mert a jelenség túlmutat az iskolán, ugyanúgy, ahogy például a gyermekszegénység. Aáry-Tamás Lajos arra tett javaslatot, készüljön nemzeti stratégia az iskolai erőszak visszaszorítására, továbbá azt is kérte: az egyes iskolák készítsenek felméréseket, és kérjenek javaslatokat a diákoktól, pedagógusoktól, szülőktől a helyi ügyek megoldására.

Nem csak nálunk

Hiller István oktatási és kulturális miniszter közölte, az említett stratégia elkészítését a tárca is szükségesnek tartja; a dokumentum várhatóan 2010 végére, 2011 elejére készülhet el. A szakminiszter szerint az iskolai erőszak az oktatásügy, a közoktatás egyik legsúlyosabb aktuális kérdése nem csak Magyarországon, de Európa-szerte is, ezért kezdeményezték az eddig legátfogóbb országos iskolai kutatás elvégzését. Azt mondta: az erőszak tompításához nem csak jogszabályi, de pedagógiai megoldások kellenek. Hozzátette, azt szeretné, ha az erőszak megfékezésére, megelőzésére összefognának egymással a szülők, diákok és a pedagógusok.

Fondorlatok

A kutatási adatok elemzéséből egyebek mellett kiderült, hogy a diákok között lényegesen több az erőszakos cselekmény, mint a diák-tanár viszonylatban. A diákok egymás közötti gyakoribb "agressziós tettei" közé tartozik a kiabálás, a megszégyenítés és a kiközösítés. Ez utóbbi az ombudsman szerint elsősorban a lányok "fondorlatos" módszerei közé tartozik, és kevésbé jellemző a fiúkra.

Szóval, tettel

Az egyes képzési típusú intézmények között jelentős eltéréseket találtak a kutatók. Így például megállapították, hogy a szakközépiskolákra a diákok egymás közötti verbális, tehát szóbeli agressziója a jellemző. A szakiskolák "egyedi vonásai" között említették, hogy csak itt mutatható ki a szülők és a pedagógusok közötti verbális agresszió. A jellegzetes fegyelmezési eszközök is eltérőek az egyes iskolatípusoknál; a gimnáziumokban inkább szóban igazítják helyre a rendbontót, a szakközépiskolákban elégtelent adnak ugyanezért, míg a szakiskolákban inkább kiküldik a diákot az óráról vagy behívatják a szülőket. A tanárokkal szembeni tekintélytisztelet mértékét mérve kiderült, hogy ez a gimnáziumokban a legalacsonyabb és a szakiskolákban a legmagasabb. A felmérés során azonban nem találtak különbséget a fővárosi és a vidéki iskolák jellemzői között.

Tyúk, vagy tojás?

A kutatás több közkeletű vélekedést nem tudott igazolni, így például azt, hogy a vallásosságnak bármilyen hatása lenne az iskolai agresszióra. Megállapították ugyanakkor, hogy azok a diákok, akik több időt töltenek a tévé előtt vagy a számítógépes játékokkal, agresszívebbek azoknál, akik kevesebbet. Azt azonban továbbra sem tudják, "melyik volt előbb": az eleve agresszív diákok néznek több televíziót vagy játékot, vagy éppen ezek teszik őket agresszívvá.

Szülők nélkül

A kutatás során 186 középiskolában töltöttek ki kérdőívet a 11. évfolyamos osztályokban, valamint az itt tanító tanárok körében. A felmérésben 4.375 diák és 980 pedagógust kérdeztek meg. A kutatásra a tárca 10 millió forintot biztosított, ez az összeg már nem tette lehetővé, hogy a szülőket is megkérdezzék az iskolai erőszakról.