Az eredeti, 2011-es köznevelési törvénybe foglalt béremelés 60 százalékát kapják meg az idei tanévkezdéskor a pedagógusok, amit a következő négy évben évente 10 százalékos emelés követ - ezt tartalmazza a pedagógus-életpálya kiterjesztését is megába foglaló törvény, amit kedden fogadott el a parlament. A béremelést ugyanakkor kiterjesztették valamennyi, a köznevelési intézményekben pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalóra.

A kormány javaslatát 257 igen, 34 nem szavazattal és 2 tartózkodással fogadták el; a Fidesz és a KDNP frakción kívül 27 szocialista képviselő is igennel szavazott; az MSZP frakció többsége nem vett részt a szavazásban, a jobbikosok nemmel szavaztak.

A módosítás új munkabeosztást is tartalmaz, átalakítják továbbá a heti kötelező óraszámokat is. A többlettanítással járó óradíjat megszüntetik, ezt speciálisan a pedagógiai munkára kidolgozott értékelési és minősítési rendszer váltja fel.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere előző napi expozéjában hangsúlyozta: a javaslat biztosítja, hogy ne legyen többféle bér- és illetményszámítási rendszer. A módosítás költségvetési többletigénye idén 32,5 milliárd forint, jövőre 152,9 milliárd forint. A 2011-ben tervezett bér 60 százalékát kapják most az érintettek, ami átlagosan 34 százalékos bérnövekedést jelent. A kormany.hu oldalon közzétett táblázat szerint főiskolai végzettség esetén a mindenkori minimálbér 157,8 százalékával számolva a bérek 154 644 és 293 ezer 824 forint közöttiek. Egyetemi végzettséggel a mindenkori minimálbér 172,9 százalékával számolva az alsó határ 169 ezer 442, a felső pedig 321 ezer 940 forint. A pótlékokat tartalmazó táblázat szerint intézményvezetők esetében főiskolai végzettséggel 123 ezer 715, egyetemi végzettséggel 135 ezer 554 forint jár. Az osztályfőnöki, kollégiumban csoportvezetői pótlék 46 ezer 393, illetve 50 ezer 833 forint lehet. A két kategóriában a munkaközösség-vezetői pótlék 15 ezer 464, illetve 16 ezer 944, míg az intézményvezető-helyettesi 61 ezer 858, illetve 67 ezer 777 forint lesz. Jövő szeptemberben újabb 10 százalékos növekedés várható, és további hasonló arányú emelések következnek minden év szeptemberében, amíg a 100 százalékot el nem érik. 2016 januárjáig ez 200,6 milliárdot jelent a költségvetésnek - fűzte hozzá a miniszter. A változások ugyanakkor 2015. szeptember 1-től kiterjednek az intézményekben a nevelői-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben, pedagógus szakképzettséggel rendelkezőkre is.

A módosítás rendelkezik arról is, hogy az oktatásért felelős miniszter által köthető köznevelési szerződés érvényességi ideje a jelenlegi 5 évről 1-5 évre változna, segítve ezzel a rugalmas átalakulásokhoz szükséges alkalmazkodást. A módosítás lehetőséget teremt arra is, hogy a helyi közösségek érdekeinek képviselete megvalósuljon az iskolákban az intézményi tanácsokon keresztül. Ezekben a szülők, és az önkormányzatok képviselői is jelen lennének.

A tárca vezetője fontosnak nevezte, hogy a pedagóguspálya presztízse növekedjen, hiszen ebben az esetben az oktatás színvonala is emelkedik. Balog Zoltán összegzése szerint az életpálya megteremtése régi adóssága a kormányoknak, és régi vágya azoknak, akik a közszolgálatban dolgoznak. A pedagógusoknak ilyen perspektíva teremtése a rendszerváltással megegyező idejű. Szerinte a korábbi emelések azért mondtak csődöt, mert nem rendeltek hozzá megfelelő minősítési rendszert, illetve, mert annak terhét minden költségvetési fedezet nélkül áthárították az önkormányzatokra.

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője még a szavazás előtt sajtótájékoztatón jelentette be, hogy minden iskolaigazgató jövedelmét egyedileg megvizsgálja a kormány. Tájékoztatása szerint a kormánypárt képviselőcsoportjának hétfői ülésén felmerült az igény törvényi biztosítékra annak érdekében, hogy az intézményvezetők bére se csökkenjen.

Hoffmann Rózsa köznevelésért felelős államtitkár a sajtótájékoztatón azt mondta: számos igazgató igen magas, akár 800 ezer forint feletti jövedelemmel rendelkezett. Ezt a mostani béremelésen keresztül nem tudják "bevállalni", ám egyedi vizsgálat alapján minden jogos kompenzációt megad számukra a kormányzat. Hoffmann Rózsa köznevelésért felelős államtitkár azt mondta: számos igazgató igen magas, akár 800 ezer forint feletti jövedelemmel rendelkezett, ezt a mostani béremelésen keresztül nem tudják "bevállalni", ám egyedi vizsgálat alapján minden jogos kompenzációt megad számukra a kormányzat.

Lehülyézték a bírót

Felelősségre vonást sürgetett az uniós pályázatok elosztásának sikertelensége miatt Harangozó Gábor (MSZP) napirend előtt. Harangozó a kormány hozzá nem értésének bizonyítékának nevezte, hogy 2010-ben felfüggesztették az uniós források kifizetését, a keret negyedét pedig később meg sem tudták hirdetni, miközben a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szakértőinek többségét elbocsátották. "Az első félidőre ki se jöttek. A másodikra lecserélték a bajnokságot nyert csapatot, beállították a rokonokat, haverokat, hagy szórakozzanak. Ezek után lehülyézték a bírót, átrajzolták a tizenhatost, ellopták a kaput, amiért sorozatban kapták a sárga lapokat, majd a pirosakat" - mondta Harangozó Gábor, aki szerint a kormány hibái miatt a "nézőket", vagyis az egész országot büntetik. Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár válaszában visszautasította, hogy a kabinet sikertelenül kezelte volna az uniós források elosztását. Tavaly ugyanis több mint 1200 milliárd forintot osztottak szét a pályázók között, ami rekordnak számít 2007 óta. A 2014-től kezdődő EU-s költségvetési ciklusban pedig 16 százalékról 60 százalékra emelkedik a gazdaságfejlesztésre szánt források aránya.

Miért támogatják Alföldi Róbert új István, a király feldolgozását? - kérdezte szintén napirend előtt Mirkóczki Ádám (Jobbik). Megfogalmazása szerint Alföldi "devianciájával kimeríti a nemzet- és kereszténygyalázást, valamint a történelemhamisítást". Mirkóczki gyalázatnak és szennynek nevezte az előadást, és bírálta a szegedi "Fidesz-MSZP nagykoalíciót", amiért több millió forint közpénzből támogatta Alföldit. Válaszában Kovács Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár gyakorlatilag elhatárolódott, mondván az államnak és a kormánynak nem volt köze az előadáshoz, így azt nem is lehet rajtuk számon kérni, a művészeti értékekről pedig nem a parlamentben kell vitatkozni.

Mint Marci Hevesen

A fejlesztési bank vegye birtokába és adja el az SZDSZ irodáit, hogy csökkentsék az ingatlanokra felvett, több mint félmilliárd forintos hiteltartozást - javasolta Balla György (Fidesz). A már megszűnt Szabad Demokraták Szövetsége szerinte "halálában is kárt okoz", azok után, hogy "az elmúlt húsz évben egyetlen olyan gondolata, cselekedete sem volt, amely a magyar nemzet érdekét szolgálta volna". Annak idején az SZDSZ 415 milliós kezességvállalással támogatott hitelt vett fel irodavásárlásra, de ebből egyetlen forintot sem törlesztett, így teljes tartozása mára meghaladja a félmilliárd forintot. Balla György szerint a megszűnőben lévő párt ezáltal az emberekkel fizettetné meg saját terheit, miközben korábbi elnökeik, Kuncze Gábor és Kóka János "élnek, mint Marci Hevesen". Válaszában Cséfalvay Zoltán államtitkár azt mondta, reméli, hogy a Magyar Fejlesztési Bank képes lesz behajtani az SZDSZ tartozását. Az SZDSZ hitelét a bank még 2010 végén felmondta, és végrehajtási joggal rendelkezik az ingatlanok felett. Az adóhatóság különböző eljárási hibákat talált, emiatt az állam nem nem fizette ki a hitelt a párt helyett.