A jogszabály alapján január 1-jétől a helyi bíróságok – a városi bíróságok jogutódjaként – a járási bíróságok lesznek, a munkaügyi bíróságok jogutódjaként pedig helyi szintű közigazgatási és munkaügyi bíróságok kezdik meg működésüket.

A fővárosi kerületi bíróságok változatlan elnevezéssel működnek tovább járásbíróságként. A bíróságok elnevezése egyébként a bíróság székhelyéül szolgáló település nevéből és a járásbíróság megnevezésből tevődik össze, például a Kecskeméti Városi Bíróság Kecskeméti Járásbíróság lesz.

A közigazgatási és munkaügyi bíróságok a fővárosban, illetve megyénként működnek majd, első fokon eljáró különbíróságokként.

A törvénycsomag emellett lehetőséget ad az elektronikus kapcsolattartásra a bírósággal, ha az ügyfél ezt választja a papíralapú helyett.

Kétharmados többség kell a földtörvény elfogadásához

Sarkalatos, azaz kétharmados többséget igénylő jogszabály lesz a földtörvény az alaptörvény harmadik, a parlamentben hétfőn elfogadott módosítása szerint.

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter javaslatára az Országgyűlés az év eleje óta hatályos alkotmányt azzal egészítette ki, hogy a termőföld- és az erdőtulajdon megszerzésének és hasznosításának korlátait, feltételeit, továbbá a mezőgazdasági üzemszabályokat sarkalatos törvény határozza meg.

Az indítványt 263 igen szavazattal, 87 ellenében fogadta el a Ház. A kormánypárti képviselők mellett a független Pősze Lajos és Rozgonyi Ernő – két korábban jobbikos képviselő – szavazott igennel, a fideszes Ángyán József viszont az ellenzéki frakciókhoz hasonlóan nemmel voksolt.

A kormány júliusban terjesztette be az Országgyűlésnek az új földtörvényt, amelynek általános vitája októberben zárult le. A javaslathoz több mint kétszáz módosító indítvány érkezett, ezeket még nem tárgyalta a Ház.

Átment a büntető kódex életbe lépéséhez kapcsolódó törvénycsomag is

A Parlament 265 igen szavazattal, 52 nem ellenében és 36 tartózkodással elfogadta az új büntető törvénykönyv (Btk.) jövő nyári életbe lépéséhez kapcsolódó, mintegy félszáz másik jogszabályt módosító, több mint háromszáz paragrafusból álló törvénycsomagot.

A törvény számos technikai jellegű módosítás, átmeneti rendelkezés mellett több ponton megújítja a büntetés-végrehajtás szabályait. Több ponton változik a szabálysértési, a büntetőeljárási és a rendőrségi törvény, de a törvénycsomag tartalmaz rendelkezéseket például arra vonatkozóan is, hogy értesítsék a hatóságok a szexuális bűncselekmények áldozatait arról, ha az ügy vádlottja vagy elítéltje szabadlábra került.

Széles körben érintik a módosítások a büntetés-végrehajtási törvényt, például az új Btk. által bevezetett új büntetési és intézkedési nemek, az elzárás, a sportrendezvények látogatásától való eltiltás, a jóvátételi munka és az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele kapcsán.

A módosítások túlnyomórészt a Btk.-val egyezően jövő július 1-jén lépnek hatályba, de van közöttük olyan is, amely már január vagy február 1-jén.

Januártól fizet a sértegető képviselő

Bővülhet a házelnök és az ülést vezető alelnökök fegyelmezési jogköre, így ha egy képviselő kirívóan sértő kifejezést használ, akkor rendreutasítás és figyelmeztetés nélkül kizárhatják az ülésnap hátralévő részéből, és akár utólag is pénzbírságot szabhatnak ki rá.

A szabályozás szerint ha egy képviselő a felszólalása során az Országgyűlés tekintélyét vagy valamely személyt, csoportot – így különösen valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási közösséget – kirívóan sértő kifejezést használ, vagy e kifejezés súlyos rendzavaráshoz vezet, az ülést vezető elnök rendreutasítás és figyelmeztetés nélkül javasolhatja a politikus kizárását az ülésnap hátralévő részéből, illetve pénzbírság kiszabását. A két szankció egyszerre vagy külön-külön is alkalmazható.

A házelnöknek jogában áll ugyanakkor az is, hogy a kirívóan sértő kifejezés használatától számított öt napon belül kezdeményezze a pénzbírság kiszabását. A pénzbüntetés összege nem haladhatja meg a képviselő egyhavi tiszteletdíjának harmadát.