Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közös állásfoglalásban bírálta az alkotmánybírák hetvenéves korhatárának eltörlését, s az új szabálynak a már hivatalban levőkre történő kiterjesztését.

A kormány úgy kívánja módosítani az Alkotmánybíróságról (AB) szóló törvényt, hogy a már megválasztott bírák mandátuma ne szűnjék meg a 70. életévük betöltésével, hanem mindaddig hivatalban maradhassanak, ameddig a tizenkét éves mandátumukat ki nem töltik.

Az a szabály, hogy a megbízatási idő legfeljebb a hetvenedik életévig tart, a testület létrejötte óta változatlan normaként érvényesült – hangsúlyozzák a jogvédők. Szerintük alkotmányosan nem indokolható, hogy a megbízatás betöltésének lényeges feltételein a jogalkotó „menet közben”, a tisztséget aktuálisan viselő személyekre is kiterjedő hatállyal változtasson.

Az eddigi rend felrúgása egyértelmű folytatása az AB politikai megszállásának – vélik. A kormánypárt már 2010-ben úgy változtatta meg az alkotmánybírák jelölésének szabályait, hogy a parlamenti többség egyetlen ellenzéki párt támogatása nélkül is javaslatot tudott tenni a bírák személyére. Ezen szabály elfogadása után választották meg Stumpf Istvánt, az első Orbán-kormány egyik miniszterét és Bihari Mihály volt szocialista képviselőt.

Ezt követően, 2011. szeptember 1-jétől felemelték a testület tagjainak létszámát 11-ről 15 főre, és ennek révén egypárti jelöléssel és támogatással öt új alkotmánybírót szavaztak meg.

A korábbi szabályok alapján a hetvenedik életév betöltése miatt idén két alkotmánybíró mandátuma szűnt meg – köztük Biharié, akit 2010-ben az akkori szabályok szerint alig több mint két és fél évre választottak meg –, s a helyükre a kormánypártok ismét saját emberüket állíthatták.

Így ma nyolc hivatalban lévő bíró, tehát a testület tagjainak többsége olyan eljárásban nyerte el megbízatását, amely a kormánypártoknak kizárólagos jogot biztosított saját támogatottjuk alkotmánybíróvá választásához – figyelmeztetnek a jogvédők.

A készülő szabályozás szerint pedig a 2011-ben újonnan megválasztott öt alkotmánybíró mandátuma nem fog megszűnni a 70. életéve betöltésével – jelzi a három szervezet. Balsai István mandátuma 6 évvel és 5 hónappal, Dienes-Oehm Egoné 8 évvel és 8 hónappal, Pokol Béláé 3 évvel és 4 hónappal, Salamon Lászlóé 7 évvel és 2 hónappal, míg Szívós Máriáé 3 évvel és 9 hónappal hosszabbodik meg.

A kétharmados többség csaknem háromszáz bíró megbízatását szüntette meg a hetvenéves életkorhatár elérése előtt hasonló, csak éppen a nyugdíjkorhatárt csökkentő törvénymódosítási technikával. A kizárólag a kormánypárt által immár tizenkét évre megválasztott alkotmánybírák azonban akár nyolcvanévesen is bíráskodhatnak majd – utalnak egy sajátos ellentmondásra a civil szervezetek.

Az egypárti támogatással, politikai és társadalmi konszenzus nélkül elfogadott alaptörvényt tehát még több parlamenti cikluson át olyan alkotmánybírák fogják értelmezni és alkalmazni – hangsúlyozzák –, akiket politikai konszenzus nélkül választottak meg, és egyoldalú politikai megfontolások alapján tartanak meg hosszú ideig a ma hatályos törvényben előírt életkoruk betöltése után is.