A megemlékezés március 19-én, szerda délután négy órakor kezdődik a Dohány utcai zsinagóga előtt lévő Herzl téren. Az eseményen Heisler András, a Mazsihisz elnöke, Zoltai Gusztáv ügyvezető igazgató, valamint Kardos Péter főrabbi és Karsai László történész mond beszédet.

Heisler András - M. Schmidt János / Népszabadság

A meghívók körül volt egy kis bonyodalom. Ahogyan arról hírt adtunk: a Mazsihisz ajánlott küldeményként múlt hét hétfőn postára adta az Orbán Viktor miniszterelnöknek szóló meghívót, ami azonban csütörtök kora délutánig nem érkezett meg. Miután Heisler András a sajtótól (a Népszabadságtól) értesült erről, futárral újabb meghívót küldtek a kormányfőnek. Eddig azonban a Mazsihisz vezetői nem kaptak – igaz, nem is kértek – visszajelzést a miniszterelnök esetleges részvételéről.

„Pártpolitikától és protokolltól mentesen szerveztük a rendezvényt" – jelentette ki Heisler. A meghívottak között van Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum és a józsefvárosi Sorsok Háza vezetője is. A Mazsihisz a Sorsok Háza leállítását szeretné elérni, illetve azt, hogy a Józsefváros helyett a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában létesüljön új emlékközpont. A március 19-ei rendezvény egyik szónoka, Karsai László a közelmúltban többször is élesen bírálta Schmidt Máriát. Újságírói kérdésre kiderült: a mostani megemlékezésen Karsai sem a Sorsok Házát, sem Schmidt Máriát nem fogja támadni. A Mazsihisz vezetői ugyanakkor gratuláltak Schmidt Máriának a március 15-e alkalmából kapott Széchenyi-díjához.

A tájékoztatón Tordai Péter, a Mazsihisz alelnöke bejelentette, hogy április 16-án, a holokauszt magyarországi emléknapján megrendezik a „nyitott zsinagógák" napját. A március 19-ei rendezvényt a Mazsihisz az országos megemlékezések kezdetének tekinti.

Eredetileg ezen a napon adták volna át a sasos-arkangyalos emlékművet a Szabadság téren, de a kormány végül elhalasztotta a szoboravatót. Előzőleg a Mazsihisz rendkívüli közgyűlése úgy döntött, hogy – mivel a Sorsok Háza, a megszállási emlékmű és Szakály Sándor ügyében nem sikerült eredményt elérni – a szervezet távol marad a holokauszt-emlékév kormányzati programjaitól.

Zoltai Gusztáv elmondása szerint mintegy 5-7 ezer embert várnak a Dohány utcai zsinagógához. A Mazsihisz ügyvezető igazgatója az évfordulóval kapcsolatos gondolatait is felolvasta a tájékoztatón:

„70 évvel ezelőtt, 1944. március 19-én ellenállás nélkül szállták meg hazánkat a nácik. Március 19-e a vészkorszak kezdete, a XX. század legkegyetlenebb tragédiájának dátuma.

Nem felejtjük el a pusztítást, a magyar zsidóság megalázását és szinte teljes kiirtását.

Ezért emlékezünk a 70 évvel ezelőtti tragédiára, az áldozatokra, gyermekekre, felnőttekre, nőkre és férfiakra, akik bűntelenül váltak a bűnösök martalékaivá.

Azt szeretném, ha a magyar holokauszt áldozataira mindenki emlékezne, és kegyelettel gondolna. Mert nem csak nekünk, zsidóknak fontos a múltunk, mely nélkül nincs jelen és jövő. Mindenkinek ismernie kell e hazában a vészkorszakhoz vezető utat, a halálvonatok, a lágerek történeteit, hogy minden embertársunk belássa, ez egy aljas, őrült és embertelen út volt.

A zsidóság nem felejti a szörnyűséget, és mindenkor figyelmeztet, hogy ne engedjük a náci ideológiák terjedését, emeljük fül hangunkat minden kirekesztő és emberellenes gondolat és tett ellen, mert ez a kór fertőző, és ártatlan áldozatokat szed.

Ezért emlékezünk március 19-én mindazokkal, akik tisztelik az életet és embertársaikat.

És ezért kérjük jóérzésű honfitársainkat, hogy jöjjenek el a közös főhajtásra a Dohány utcai zsinagógához!

Emlékezzünk együtt halottainkra, mert közös a múltunk, közös a jelenünk!"