Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek minősítette kedden és április 30-i hatállyal megsemmisítette a büntető törvénykönyvnek az önkényuralmi jelképek használatát tiltó rendelkezését. A testület álláspontja szerint a kérdéses törvényi tényállás sérti a jogbiztonság követelményét, és azzal összefüggésben a véleménynyilvánítás szabadságát.

A Btk. hivatkozott rendelkezésének megsemmisítését Vajnai Attila (Munkáspárt 2006) kezdeményezte még 2008. július 14-én. Vajnai úgy vélte, az ötágú csillag összetett jelkép, nem kezelhető azonos módon, mint a szintén az önkényuralmi jelképek közé és ezáltal az általa támadott törvényhely hatálya alá tartozó horogkereszt.

Az Alkotmánybíróság 2000-ben egyszer már állást foglalt az ügyben, akkor alkotmányosnak ítélte a szabályozást. Elvileg tehát ítélt ügyről volt szó. Volt olyan alkotmánybíró, aki különvéleményében erre hivatkozva vitatta, hogy az Alkotmánybíróságnak egyáltalán napirendre kellett-e tűznie a kérdést.

Csakhogy időközben Vajnai Attila az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) előtt pert nyert Magyarország ellen. Az EJEB pedig úgy ítélte meg, a vörös csillag többes jelentéssel bír, ezért nem tekinthető kizárólag önkényuralmi jelképnek. Vajnai – erre is hivatkozva – benyújtott újabb alkotmánybírósági beadványát vizsgálva az Alkotmánybíróság bíráinak többsége az EJEB ítéletét olyan jelentős új körülménynek és szempontnak ítélte, amely szükségessé teszi a kérdéses jogszabály ismételt alkotmányossági felülvizsgálatát.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az önkényuralmi jelképek használatának büntetőjogi fenyegetettsége az emberi méltóság, valamint az alaptörvényből levezethető alkotmányos értékrend védelme érdekében indokolt lehet. A testület azonban úgy ítélte meg, hogy a jelenlegi szabályozás túl tágan, nem kellően világosan és körülhatároltan határozza meg a büntetendő magatartások körét, mivel a jelképhasználatot általában rendeli büntetni, jóllehet a célzat, az elkövetési módozat vagy a kiváltott eredmény figyelembevétele elengedhetetlen lehet. A szabályozás ezért sérti a jogbiztonságot, és aránytalanul korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságát – szögezte le határozatában a taláros testület.

A fentiek okán egyes alkotmánybírók úgy vélték, azonnali hatállyal meg kellett volna semmisíteni a kérdéses rendelkezést. Ám a többség szerint időt kell adni a jogalkotónak az alaptörvénynek megfelelő új szabályozás megalkotására, különben a törvényhozók által korábban büntetendőnek minősített magatartások szabályozatlanul maradnának.

Magyar Gábor ügyvéd, aki Vajnai Attila képviseletében a Btk. vonatkozó rendelkezésének megsemmisítését kezdeményezte, az Alkotmánybíróság döntésének közzététele után közleményben mutatott rá, hogy a taláros testület indítványuk határain túlterjeszkedve az önkényuralmi jelképek nyilvános használatát tiltó rendelkezés egészét megsemmisítette. Május 1-jével megengedi mind az öt önkényuralmi jelkép (az ötágú vörös csillag, a sarló és kalapács, a horogkereszt, a nyilaskereszt és az SS-jelvény) nyilvános használatát.

A döntést követően a jogalkotó feladata és felelőssége egy olyan új szabályozás megalkotása, amely lehetővé teszi a konkrét jelentéstartalom vizsgálatát az egyes politikai jelképek nyilvános használatának büntetőjogi megítélésekor. Az ügyvéd szerint a jelképek használatát csak akkor szabad tiltani, ha azok nyilvános viselésével önkényuralmi rendszert dicsőítenek, totalitárius eszméket propagálnak.