Répássy Róbert azért kezdeményezi a vonatkozó rendelkezés hatályon kívül helyezését, mert véleménye szerint az ügyészi beavatkozás lehetővé tétele nincs összhangban a társasházi jogviszony jellegével, és az ügyész alkotmányos szerepkörével sem.

Az Országgyűlés tavaly szeptember 14-én fogadta el ismét a társasházakról szóló törvény szocialisták által kezdeményezett módosítását, miután azt Sólyom László köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte a parlamentnek.

A kihirdetését követően nyolc nappal hatályba lépett rendelkezés szerint az ügyészek törvényességi felügyeletet gyakorolnak a társasházak felett. Az ügyész e felhatalmazás alapján betekinthet a társasház dokumentumaiba, intézkedéseket kezdeményezhet, illetve, ha megítélése szerint a törvényesség másként nem állítható helyre, bírósághoz fordulhat.

Az államfő ezzel kapcsolatban azt kifogásolta, az ügyész törvényességi felügyelete nem egyeztethető össze a közös tulajdonnak azzal a sajátos formájával, amely a társasházakat jellemzi.

Répássy Róbert a módosító indítvány indoklásában az államfő álláspontja mellett arra is hivatkozik, hogy a törvény elfogadása előtt írásban fejtette ki ellenvéleményét, szakmai és jogi aggályait külön-külön az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium két szakállamtitkára, az Önkormányzati Minisztérium államtitkára, a legfőbb ügyész, valamint a legfőbb ügyész magánjogi és közigazgatási ügyekben illetékes helyettese. A legfőbb ügyész a vonatkozó rendelkezés megsemmisítéséért az Alkotmánybírósághoz fordult.

A módosító indítvány indoklása szerint az Országgyűlés ennek ellenére, a döntést megalapozó hatásvizsgálat nélkül ismételten elfogadta a közös tulajdoni formától idegen ügyészi törvényességi felügyeletre vonatkozó szabályokat; a módosító javaslat ezt az alkotmányellenes helyzetet szüntetné meg.