Megríkatták a kisdiákokat a felvételin
– A nyolcosztályos gimnáziumba jelentkezők tesztjeiből több mint százat javítottam. A vizsgalapon tíz feladat volt, és ezek között akadt olyan, amely leíró nyelvészeti ismereteket kért számon, noha az nem része az alsós tananyagnak. A Nemzeti alaptanterv, illetve a kerettanterv szerint a 10 év körüli gyerekeknek nem kell tudniuk megkülönböztetni a ragot, a jelet és a képzőt, éppen ezért ezt a feladatot jobbára csak azok tudták teljesíteni, akiket kifejezetten régimódi, a tantervet figyelmen kívül hagyó tanár készített fel – mutatott rá Arató László.
A pedagógus kifogásolta a teszt belső aránytalanságait is. Mint mondta: három feladat lényegében betűhalmazból való szókikeresés volt, kettő pedig magyar közmondások felismeréséről szólt. – Jobb ma egy veréb, mint... ezt még viszonylag sokan tudták folytatni. Viszont a hatosztályos iskolába jelentkezőknél szereplő „nem minden lencse, ami lapos” még számomra is újdonság volt! – jegyezte meg.
A Magyartanárok Egyesületének elnöke szerint a 10-12 évesek, azaz a nyolc- és a hatosztályos gimnáziumba készülők nyomás alá helyezése rossz vagy legalábbis korai. Kiemelte: a magyar oktatási rendszer az egyik legszelektívebb Európában, a felvételi eljárás miatt óriási szakadék tátong az egyes iskolák között.
Keszei Sándor, a Magyarországi Szülők Országos Egyesületének elnöke úgy látja, a központi felvételivel két probléma van: az egyik, hogy nem kötelező, a másik, hogy egyáltalán létezik. – Ha kötelező lenne, akkor legalább mindenkire azonos szabályok vonatkoznának, így viszont a szelekciót segíti, mivel a teljesítése külön felkészülést igényel, amit a jobb iskolák és a magántanárok megfizetésére képes szülők tudnak inkább megadni a gyerekeiknek – magyarázta. Szerinte a szóbeliztetés még problémásabb, mivel szinte ellenőrizhetetlen lehetőséget ad az iskoláknak arra, hogy kedvükre válogassanak a diákok között.
