A törvény alkotói szerint csak az eddigi bírói gyakorlatot szentesíti az új polgári törvénykönyvnek (Ptk.) a képmásról és hangfelvételről szóló paragrafusa. Jogvédők szerint ez igaz, de eleve rossz volt a bírói gyakorlat. A fotósokkal egyetértenek abban, hogy öncenzúrához vezethet, ha jövő tavasztól nemcsak a a fotók közzétételéhez, hanem azok elkészítéséhez is hozzájárulást kell majd kérni. Továbbra is szűk a kivételek köre - rendőrök például továbbra is csak arc nélkül jelenhetnek meg -, a szabályozás pedig egyesek szerint megélhetési perek tömegét zúdíthatja a bíróságokra – írja az Index.

A témában a Főszerkesztők Fóruma a múlt héten tartott konzultációt, amelyen a szakma képviselői mellett részt vett Székely László, az új Ptk. megalkotásáért felelős miniszteri biztos, az ELTE állam- és jogtudományi karának adjunktusa, Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke és Pataki Árpád, a Kúria polgári kollégiumának bírája is.

Az Index cikkének címe szerint kérdéses, hogy készülhet-e egyáltalán újabb Simicska-fotó. Vagyis: egy paparazzo lencsevégre kaphat-e bárkit – legyen szó akár közszereplőről – anélkül, hogy a felvétel elkészítéséhez előzetesen engedélyt kérne?

„Képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges” – mondja ki az új, jövő márciusban hatályba lépő Ptk. 
A jogszabály szerint „nincs szükség az érintett hozzájárulására a felvétel elkészítéséhez és az elkészített felvétel felhasználásához tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén”.

A téma szakértői szerint ez eddig is így volt. Székely László szerint nem a változtatás szándékával készült a törvény, hanem csak azt a létező bírói gyakorlatot akarták szentesíteni, amely szerint jogtalan a fotó elkészítése, ha ahhoz az érintett nem járult hozzá.

„Képmás vagy hangfelvétel nyilvánosságra hozatalához - a nyilvános közszereplés kivételével - az érintett személy hozzájárulása szükséges” – olvasható a ma hatályos Btk.-ban. Személyiségi jogi perekben a bíró pedig – állította Pataki Árpád kúriai bíró – eddig is abból indult ki, hogy a fotós megszerezte-e a fénykép készítéséhez szükséges beleegyezést. Hangsúlyozta ugyanakkor: soha nem kértek írásos hozzájárulást, mert elegendőnek ítélték az érintett ráutaló magatartását.

Egy lesifotós esetében ez persze eddig sem jöhetett szóba, hiszen akit titokban kaptak lencsevégre, az „ráutaló magatartással” sem jelezhette, hogy tudomásul veszi a fényképek készítését. E tekintetben tehát Patakinak – és Székelynek – bizonyára igaza van: a lényeget tekintve tényleg nem változik semmi. Aki tehát perelni akart, az megtehette, és a jövőben is lehetősége lesz rá.

Az Index apokaliptikus víziója e tekintetben így vélhetően nem teljesen megalapozott, hiszen Simicska Lajos a cikkben behivatkozott fotó miatt a jelenlegi Ptk. alapján is személyiségi jogi pert kezdeményezhetett volna. A kép tavaly decemberben jelent meg az interneten, és egyelőre úgy tűnik, hogy a Fidesz közeli vállalkozó nem tiltakozik.

Az viszont valószínűleg indokolt felvetés, hogy a jelenlegi szabályozás sem igazán jó. Nehezen értelmezhető a nyilvános közszereplés, nem tudni, ki a közszereplő, s azt sem, e minőségében meddig tarthat számot személyiségi jogainak védelmére. Az új Ptk.-ban bevezetett közéleti szereplés fogalma sem teljesen világos. Ha egy politikus az utcán sétál, fényképezhető a beleegyezése nélkül, vagy nem?

A Főszerkesztők Fórumában további kérdésként merült fel, hogy a rendőr az intézkedése során közszereplő-e. Az derült ki, hogy nem, és változatlanul érvényben van a Kúriának az a tavaly novemberi jogegységi határozata, amely szerint az ő arcképe nem tekinthető közérdekből nyilvános „adatnak”.

Ez Európában párját ritkító gyakorlat, ami az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet szerint alkotmányellenesen korlátozza az információ- és sajtószabadságot, s ellentétes a közfeladatot ellátó személyekre vonatkozó alkotmányos tanokkal is. Az intézet vezetője, Majtényi László ezért pár hete az Alkotmánybírósághoz fordult, mert az Index hírportált elmarasztalták „a gyülekezési jog gyakorlása keretében megtartott politikai demonstráció biztosítását végző, szolgálatot teljesítő rendőröket is egyedileg felismerhető módon ábrázoló” fényképek közzététele miatt.