Az államfő és felesége, Herczegh Anita előbb Fülesdi Béla professzorral, a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum (DEOEC) elnökével, az aneszteziológiai és intenzívterápiás tanszék vezetőjével, illetve feleségével, Molnár Csilla egyetemi docenssel, az idegsebészeti intenzív osztály vezetőjével, az agyhalott édesanyát kezelő orvoscsoport vezetőjével folytatott megbeszélést, majd az orvoscsoport néhány tagjával találkozott.

Áder János gratulált a világszenzációt jelentő beavatkozáshoz, amelyet megfogalmazása szerint együttesen jellemzett "a szakmai bravúr, több orvosi szakma összefogása az életért, a fantasztikus csapatmunka".

"Minden elismerést, köszönetet, főhajtást megérdemelnek, hiszen egyszerre birkóztak meg azzal, hogy elveszítik a tragikus helyzetbe került édesanyát, ugyanakkor ott volt a reménysugár, ami értelmet adott a 92 napos erőfeszítésnek" - mondta az államfő.

A 92 napos áldozatos munka bebizonyította, hogy lehet győzedelmeskedni a halál felett, és az életet választani - tette hozzá.

A köztársasági elnök szerint a magyar orvostársadalom is sokat köszönhet a debreceni orvos- és ápolói csoportnak.  A bravúros teljesítmény "erősíti a magyar egészségügyi ellátásba, az orvosi tudásba vetett hitet, és joggal erősíti az orvostársadalom önbizalmát, önbecsülését" - mondta az államfő.

Molnár Csilla felidézte, hogy a terhessége 15. hetében járó 31 éves nőt agyvérzés miatt életveszélyes állapotban vitte mentőhelikopter áprilisban a DEOEC idegsebészeti klinikájára.

A fiatal nőt megműtötték, de két nappal később beállt nála az agyhalál, a magzat viszont nemcsak élt, hanem az ultrahangvizsgálat szerint élénken mozgott - tette hozzá.

A váratlanul drámai helyzetbe került élettárs-apa, az asszony szülei és orvosai is rendkívüli döntés elé kerültek: hagyják-e meghalni a 15 hetes magzatot vagy próbálják meg a szinte lehetetlent, fenntartani az agyhalott anya szervezetének működését, és felnevelni az anyaméhben a magzatot addig, amíg életképesen megszülethet? - idézte fel a történteket az orvos.

Végül az élet mellett döntöttek - mondta Molnár Csilla.

A lelki megpróbáltatás és az orvosszakmai kihívás is óriási volt: egy halottnak tekinthető asszony szervtámogató kezelése zajlott, magzata védelme és későbbi világrajövetele érdekében - tette hozzá.

Fülesdi Béla megjegyezte: tizenegy orvosi szakma összefogásának és kilencvenkét napig tartó küzdelmének eredményeként született meg császármetszéssel a terhesség 27. hetében az egészséges, 1420 grammos koraszülött baba.

Balla György akadémikus, a DEOEC gyermekgyógyászati intézetének igazgatója felidézte újszülöttosztályuk mottóját, amely szerint mindenkinek esélyt kell adni. A céljuk az volt, hogy legalább a terhesség 24. hetéig az anyaméh táplálja a magzatot, és utána egészségesen világra segítsék a babát. A köztársasági elnöknek elmondta: "az ő ajtajuk mindig nyitva áll, bárki mehet hozzájuk segítségért, akár szegény, akár gazdag".

Fülesdi Béla felidézte, hogy a baba a terhesség 20. hetében - amikor kiderült a neme - az intenzív osztály dolgozóinak biztatására nevet kapott a családtól. A nővérek ezután nevén szólították, beszéltek hozzá, a kórteremben folyamatosan szólt a rádió, hogy a magzat mindig halljon emberi szót és zenét.

A császármetszés után az orvosok és a családtagok úgy döntöttek, hogy az agyhalott édesanya szerveivel másokon is segítenek: négy különböző ember kapta meg az asszony szívét, máját, hasnyálmirigyét és két veséjét - közölte az MTI érdeklődésére Fülesdi Béla.

Elmondta: a nemzetközi szakirodalomban csak néhány olyan esetet ismernek, amikor a magzatok agyhalott anyától világra jöttek, de ők idősebb terhességi korban voltak.

Ez az első eset, hogy az agyhalál bekövetkezte után 92 napon át transzplantálható állapotban tartották, majd átültették az agyhalott szerveit - mondta a professzor.

Áder János és felesége, Herczegh Anita a világszenzációt jelentő beavatkozás emlékére Petrás Mária Prima Primissima-díjas keramikus - anyát és újszülött gyermekét ábrázoló - alkotását nyújtotta át Fülesdi Béla professzornak.