Csökkent az álláskeresési támogatásban részesülők száma - A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján jelenleg 650 ezer ember vetette magát nyilvántartásba a munkaügyi hivatalokban. Lényegében az elmúlt három évben minden év januárjában ennyi ügyfele volt az államnak (kivétel 2011, amikor 680 ezer fölött volt a regisztráltak száma). Ugyanakkor jelentős változások történtek az elmúlt években, amelynek köszönhetően spórolt ugyan a költségvetés, de sokan elveszítették bevételi, megélhetési forrásukat.

2010-ben és 2011-ben is nagyságrendileg 230 ezer ember kapott álláskeresési járadékot vagy álláskeresési segélyt. Ez 2010-ben 138 milliárd forintjába került a költségvetésnek.

A jelenlegi kormány a Széll Kálmán Tervben, majd a konvergenciaprogramjában tett vállalásai alapján radikálisan, három hónapra csökkentette az álláskeresési támogatás idejét. Ennek hatására 2013 januárjában már csak 87 ezer ember kapott ellátást az államtól. Az idei tervek szerint pedig már csak 59 milliárd forintjába kerül a kormánynak az e célú támogatás, azaz 79 milliárd forintot spórolnak.

Sokakról lemondott a kormány - 2010/2011-hez képest mintegy 140 ezer ember nem kap álláskeresési támogatást. Közülük sokan - 2010-hez képest 40 ezer fő - átkerülnek a szociális segélyezési rendszerbe. Más szóval az ő családi körülményeik olyanok, hogy jogosultakká váltak a rendszeres szociális segélyre, vagy a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra. Ez becslések szerint 8-10 milliárd forinttal növeli meg e kiadásokat.

Mintegy 100 ezer foglalkoztatott elvesztett minden állami támogatást, és csak azért maradtak a munkaügyi hálózatban, mert abban reménykednek, hogy kapnak valamilyen segítséget legalább az elhelyezkedéshez. Miután a munkaerőpiac stagnál, ezért számukra valójában csak annyi lehetőséget teremthet, hogy szerencsés esetben valamelyik közmunkaprogramba bekapcsolódhatnak. De ehhez januárban valóban szerencse kellett.

A tavalyi évi adatok alapján közülük, kisebb-nagyobb megszakításokkal erre kb. 100 ezer főnek volt lehetősége az egész év során. Miután a közmunkaprogramok év elején lassabban indulnak be, ezért közülük sokan most még erre sem kapnak lehetőséget. Ha a tavaly januári adatokkal számolunk, akkor ez év elején 15 ezer ember kaphatott lehetőséget közfoglalkoztatás keretében munkavállalásra, miközben ez 2010-ben még 53 ezer fő volt. Az adatok azt is mutatják, hogy minden bizonnyal van 330 ezer fő, akik nem jutnak közmunkához, segélyhez, vagy álláskeresési támogatáshoz. Számukra a gyakran már nem létező tartalékok felélése, a szezonális feketemunka (télen nagyon kevés) marad csak.

A fiatalok még rosszabbul állnak - Egész Európában az egyik legnehezebb helyzetben lévő társadalmi csoport a pályakezdőké. Ez alól Magyarország sem kivétel. A munkaügyi hivatalnál 73 ezer pályakezdő fiatalt regisztrálnak. Ez a szám 20 ezerrel nőtt 2010-hez képest, és ami a leginkább drámai, hogy megduplázódott azok száma, akik pályakezdőként először kerültek a rendszerbe (6 ezer főről 12.600 főre nőtt létszámuk). Azaz a mostani foglalkoztatási helyzetben az iskolapadból kikerülők szinte esélytelennek számítanak a munkahelyért zajló versenyben. Az ő helyzetük azért is nehezebb, mert nem kapnak álláskeresési támogatást. A Policy Agenda korábbi felmérései szerint ezen a területen nem hoz átütő sikert - a munkahelyvédelmi akcióterv keretében - a 25 év alattiaknak adható foglalkoztatási kedvezmény, és a mostani számok is azt mutatják, hogy a foglalkoztatók nem „tolonganak” a pályakezdőkért.

A kormányzat unortodox eszközöket alkalmaz a munkanélküliség kezelésére. - A kormány az európai trendektől eltérően nem növelte – de még csak nem is őrizte meg - a munkájukat elveszítők számára adható források nagyságát, hanem durván beavatkozott, csökkentette az álláskeresési támogatás összegét és időtartamát, valamint lassította a közmunkaprogramok indulását. A számok alapján 2010-hez képest 130-140 ezerrel nőtt azok száma, akik semmilyen segítséget nem kapnak az államtól, még közmunka formájában sem.