Aláírta a részmegállapodást Balog Zoltán humánminiszter és a HÖOK. A nyolc pontból álló egyezség azt rögzíti, hogy létrejön a felsőoktatási kerekasztal, és azon a 16 szakon – a többi között a jogász- és a közgazdászképzésben – is lesznek állami férőhelyek, amelyeken eredetileg csak önköltséges formában lehetett volna tanulni. Balog Zoltán miniszter az aláírás előtt azt mondta: a megállapodással szeretnék demonstrálni, hogy fontos a hallgatók szava, véleménye, és azt, hogy a hallgatók részt vesznek a felsőoktatás átalakításában. Olyan helyzetben van a felsőoktatás, amely nem tartható tovább, minőségi, versenyképesebb, átláthatóbb rendszerre van szükség – közölte.

Nagy Dávid, a HÖOK elnöke és Balog Zoltán a megállapodás aláírása után

A nagy kérdés az, hogy a bejelentést megelőző egyeztetésen valójában mi történt. A HÖOK ugyanis korábban azt közölte, hogy abban a formában, amit a minisztérium a hét végén átküldött nekik, nem írják alá a dokumentumot. Ebben a bejelentésben bizonyosan szerepe volt a Hallgatói Hálózat nyomásának is, amely már kora reggel azt kérte az emberierőforrás-minisztertől és a HÖOK vezetőjétől, hogy a részmegállapodást a tervezett formában ne írják alá. A szervezet közleménye szerint a HaHa ragaszkodik a diákok december 10-én elfogadott 6 pontjához, amely mellett az Országos Felsőoktatási Egyeztető Fórum tagjai is elkötelezték magukat. Ez az a szervezet, amelyben valamennyi hallgatói szervezet, a rektorok és az oktatók is képviseltetik magukat, és amellyel kapcsolatban a a HÖOK korábban azt vállalta, hogy az ott egyeztetett véleményt tolmácsolja a kormánnyal zajló megbeszéseiken. Az ugyanis már korábban is világos volt, és Balog Zoltán ezt egyetlen pillanatig sem rejtette véka alá, hogy a kabinet csak választott diákképviselettel hajlandó érintkezni, azokkal a szervezetekkel (ilyen például a HaHa és az Oktatói Hálózat), amelyek jobbára épp a kormány oktatáspolitikája ellenében jöttek létre, nem. Ez volt a Hallgatói Hálózat egyik fő problémája is: szerintük a Balog-féle hétvégi megállapodástervezet kizárja az érintett szervezetek nagy részét a tárgyalásokból.

Azt is írták továbbá, hogy a részmegállapodás tervezete rögzíti: a hallgatók hatpontos követeléscsomagja részben teljesült, részben pedig nem. „Ez a részmegállapodás tehát rész-előrelépésnek tekinthető” – írták, hozzátéve: a most felvételizők érdekében azonban haladéktalanul szükséges, hogy a minisztérium megtegye a szükséges lépéseket, hogy a felsőoktatásba jelentkezők felelősen tudják beadni jelentkezésüket. Úgy látják, a részmegállapodás tervezete, bár előrelépés a korábbi helyzethez képest, nem biztosít ehhez megfelelő garanciákat.

Ehhez aztán utóbb, a délelőtt folyamán a HÖOK is fölzárkózott: Facebook-oldalukon bejelentették, hogy nem írják alá Balog Zoltánnal a részmegállapodást. Így aztán némiképp váratlan volt a szerződés ténye. A kérdés: a HÖOK kihátrált-e a többi szervezet mögül, vagy valóban sikerült-e érdemben módosíttatniuk a megállapodást. 

Ide tartozik, hogy – amint azt ígérték is – nyilvánosságra hozták a ponthatárokat is azokon a szakokon, amelyeken az eredeti tervek szerint nem lett volna államilag finanszírozott képzés. Azt, hogy most mégiscsak lesz, a hallgatók harcolták ki. Ahogy azt várni lehetett, ezeken a szakokon jóval magasabb a bekerülési küszöb, mint más, 240 ponttal megugorható képzéseken.

Íme a lista: 

Alkalmazott közgazdaságtan 465
Andragógia 445
Emberi Erőforrások 460
Gazdálkodási és menedzsment 460
Gazdaságelemzés 465
Igazságügyi igazgatási 435
Jogász 465
Kereskedelem és marketing 460
Kommunikáció és médiatudomány 470
Közszolgálati 440
Munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási 425
Nemzetközi gazdálkodás 460
Nemzetközi tanulmányok 465
Pénzügy és számvitel 460
Turizmus-vendéglátás 465
Üzleti szakoktató 440