Hegedűs László, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökhelyettese a Kúria döntését kommentálva rámutatott: a Kúria kimondta, hogy a választási eljárás során esetleg elkövetett szabálytalanságok semmilyen módon nem befolyásolták a voksolás végkimenetelét, ezért semmi nem indokolta a jogi beavatkozást a köztestület működésébe.

Hegedűs emlékeztetett, hogy az ügyvédi összefogás két ok miatt támadta a kamarai választás eredményét. Egyfelől, hogy a szavazatszámlálók között alkalmazottak is voltak, másfelől, hogy a megválasztott vezetők hozzátartozói is helyet kaptak a szavazatszámláló bizottságban. Azt azonban az Összefogás tagjai sem állították, hogy a fentiek miatt ne érvényesült volna a választáson részt vevő budapesti ügyvédek akarata. Hegedűs megjegyezte: – A jogásztársadalom okkal és joggal várta volna el ugyanezt a döntést a Fővárosi Ítélőtáblától, amely viszont „az esetleges szabálytalanságok súlyát nem mérlegelve”, csípőből megsemmisítette a választási határozataikat.

Emlékeztetőül: a 2014-es budapesti ügyvédi kamarai választások előtt a sajtóban kezdetben csak jobboldalinak titulált, majd a magukat jobboldalinak valló ügyvédek tiltakozása miatt kormánypártinak titulált ügyvédek egy csoportja plakátháborúba kezdett a Budapesti Ügyvédi Kamara vezetésének megszerzése érdekében. Azonban az ügyvédtársadalmon belül nem aratott osztatlan sikert, hogy az Összefogás a köztestületi tisztújítást az országgyűlésiképviselő-választásokhoz hasonló felhajtással az utcára vitte. Jelöltjeik nem kapták meg a hatalomátvételhez szükséges támogatást.

Ezután kezdődött a pereskedés, amelynek idejére a Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK) a Győr-Moson-Sopron megyei kamarát jelölte ki a vezetés nélkül maradt budapesti szervezet dolgainak intézésére. Miután a Kúria jogerősen pontot tett a választási viták végére, a MÜK nyilván soron kívül helyreállítja a budapesti ügyvédség önrendelkezési jogát. Réti László pedig elfoglalhatja az elnöki széket.