„A felsőoktatásról” – címmel mondott napirend előtti felszólalást Hiller István. A volt MSZP-s miniszter többek között arról beszélt, hogy 2013 elejére a magyar felsőoktatás válságos helyzetbe került pénzügyi, szervezeti és együttműködési értelemben is. Hiller szerint ennek a korábban meghirdetett „önfinanszírozó felsőoktatás” volt az alapvető oka. Ez a koncepció a szocialista politikus szerint megbukott, hiába mondták a hozzáértő professzorok, oktatók és a diákok, hogy ez a rendszer egyetlen országban sem működik, és mindez csak válságot fog okozni, nem hallgattak egyikükre sem.

Rogán Antal fideszes frakcióvezető

Hiller úgy vélte, hogy a felsőoktatás válsága a 2010 utáni döntésekre, a forrásmegvonásra vezethető vissza. A korábbi miniszter hangsúlyozta, hogy nincs olyan oktatási intézmény, amely ma ne fogadná el azt a financiális keretet, amelyet a szocialisták – még a legínségesebb időkben is – biztosítani tudtak a számukra. Hiller szerint szakmai tévedés a szervezeti átalakítás is, álláspontja szerint elképzelhetetlen, hogy a jövőben egy pénzügyminisztériumi alosztályvezető oktassa majd ki a Corvinus rektorát arról, miként csináljon költségvetést. Az MSZP-s politikus szerint a felsőoktatásban változásra van szükség, ehhez pedig kormányváltás kell.

Halász János, az EMMI államtitkára reagált a kormány részéről: szerinte a felsőoktatás valójában 2010 előtt került válságba, ebben pedig Hiller Istvánnak volt a legnagyobb része. Az államtitkár szerint a szocialista miniszter nem nézett szembe az akkori problémákkal és nem oldotta meg azokat, így például azt, hogy számos diák hosszú éveken át volt hallgatója az intézményeknek, de diplomát nem szereztek. Halász szerint a Fidesz-kormány egy csődtömeget örökölt ezen a területen is a szocialistáktól. Az államtitkár ezt követően számadatokat sorolt, szerinte annak bizonyítékaként, hogy most sokkal többen tanulnak, mégpedig sokkal több költségvetési támogatás mellett. Halász szerint most sokkal több pénz jut a felsőoktatásra, Hiller csak rosszul számolja. Szervezeti válság pedig az államtitkár szerint nincs is, hiszen az érintettek folyamatosan egyeztetnek egymással.

Hitelesekért aggódik a jobbikos

Z. Kárpát Dániel jobbikos képviselő volt a második napirend előtti felszólaló a mai napon. A radikális politikus arra várt választ, hogy „milyen sorsot szán a kormányzat azon több százezer hitelkárosultnak, akik elveszíthetik otthonukat?”. A jobbikos képviselő arról beszélt, hogy Magyarországon ketyegő bomba fenyeget, sokak puszta megélhetése került veszélybe az utóbbi időszakban. Z. Kárpát szerint a kormány megoldási kísérletei (így például az ócsai lakópark vagy az árfolyamgát) nem tudnak széles tömegeket megmenteni. A radikális politikus szerint a Nemzeti Eszközkezelő a legnagyobb kudarc ezen a területen, hiszen alig néhány lakást vásároltak csak meg, a bankok pedig tovább diktálnak. A képviselő szerint a hitelkárosultakból szerveződő civilszervezetek a kormány helyett lépnek fel, amelyek mögé a kabinetnek is oda kellene állnia. „Százezrek vannak az út szélén, sokukat azóta az árokba rúgták. Hol a bankok, hol a kormány” – tette hozzá a jobbikos képviselő.

Czomba Sándor nemzetgazdasági államtitkár reagálásában azt mondta: a Fidesz-kormányt nem lehet azzal vádolni, hogy a devizahitelesek megsegítéséért nem tett semmit. Az államtitkár a végtörlesztés, az árfolyamgát és a Nemzeti Eszközkezelő statisztikáit sorolta, annak bizonyítékaként, hogy hány családon sikerült segíteni a kormányzati lépésekkel. Czomba szerint az ócsai lakóparkban végül ötszáz épület készül majd el az első ütemben átadásra kerülő nyolcvan után.

A székely zászlóról és az autonómiáról

„Ha én zászló volnék” – ezt a címet már a kereszténydemokrata Kalmár Ferenc András adta napirend előtti felszólalásának. A KDNP-s képviselő arról beszélt, hogy a mai Európában nincs olyan ország, amely etnikailag egyszínű lenne, ez a fajta sokszínűség biztosította például a kreativitást. Kalmár a székely zászló ügye kapcsán a román-magyar viszony törékenységéről beszélt, majd azt hangsúlyozta: nem kérnek a magyarságnak többet vagy mást, mint minden nemzetnek Európában. A KDNP-s politikus az Európa Tanács gyakorlatára hivatkozva rámutatott: az önrendelkezés, az egység a sokszínűségben támogatandó elv. Kalmár szerint nehéz ugyan az autonómia elvét egyes köröknek elfogadnia, mégis mindenkinek tudomásul kell venni, hogy vége annak az időszaknak, amikor is a magyarok büntetőpadon ülnek. A jogaik pedig nem kegytől, hanem törvény által garantáltak – mutatott rá a kereszténydemokrata politikus. Kalmár szerint a székely zászló ügye nem valaki ellen, hanem a nemzeti és emberi jogok melletti kiállásról szól. A kereszténydemokrata politikus a „Ha én zászló volnék” című dal néhány sorával zárta felszólalását.

Rétvári Bence közigazgatási államtitkár azzal kezdte a kormányoldali reagálást, hogy míg az uniós, illetve a székely zászló is kék és van benne csillag, utóbbit mégsem lehet kihelyezni Romániában. Az államtitkár felsorolta azokat a magyar településeket, amelyek a székely lobogó kitűzésével támogatják a „székely testvérek” törekvéseit. Rétvári szerint a katalánoknak és a skótoknak is kiemelt jogaik vannak, ez pedig minden székelyt is meg kell illessen Romániában; feltéve, hogy tényleg nincs különbség uniós és uniós polgár között. Rétvári hangsúlyozta, hogy a székelyek identitásának része a magyarságuk is, ennek kibontakozását pedig biztosítani kell. A KIM politikusa ezt követően arra mutatott rá, hogy már az is nagy előrelépés lenne, ha hasonló viszonosságot kérnénk Romániától, mint amennyit mi megteszünk a román – és más – kisebbségért. Rétvári hozzátette: Magyarországon senkit sem zavar, ha valaki a nemzeti kisebbségi önkormányzat vagy más épületre román zászlót helyez ki.

Rogán kampányol

Rogán Antal fideszes frakcióvezető zárta az –immár LMP-s hozzászólás nélküli – napirend előtti blokkot a hagyományos „Közös dolgainkról” címmel. A kormánypárti politikus többek között arról beszélt, hogy Bajnai Gordon a mai napon gazdaságpolitikai programot hirdet. Olyan ember, aki Rogán szerint tönkretette az országot és a gazdaságot. A fideszes politikus hangsúlyozta, hogy Bajnai és az MSZP mondhat bármit, gazdasági visszaesésben a volt kormányfő állította fel mégis a negatív rekordot. Rogán szerint mindazt a csődtömeget és államadósságot, amit Bajnai Gordon és Gyurcsány Ferenc hátrahagyott, most a magyar embereknek kell ledolgozniuk. A fideszes politikus hozzátette, hogy Bajnai Gordon nem adóztatta meg a bankokat, nem segítette meg a devizahiteleseket, nem csökkentette a rezsiköltségeket, ezért függetlenül attól, hogy milyen új gazdaságpolitikai programot hirdet meg, nyilvánvalóan nem tenne kormányon mást, mint korábban. Rogán szerint a szocialisták sok mindent megígértek (például, hogy nem törlik el a gyermekek után járó adókedvezményt), végül mégis megtették. A fideszes frakcióvezető a Haza és Haladás programját felmutatva hozzátette: a volt miniszterelnök a minimálbért is csökkentené, ha hatalomhoz jutna. „Bajnai Gordon nem a jövő, hanem a múlt embere” – hangsúlyozta Rogán Antal.

A kormány nem kívánt reagálni Rogán Antal felszólalására, így ezzel a napirend előtti blokknak vége, következtek az interpellációk.

MSZP: a röghöz kötés a kormány felsőoktatási kudarca

Hiller István, az MSZP képviselője a hallgatói szerződések rendszerét, a "röghöz kötést" a kormány felsőoktatási kudarca megnyilvánulásaként értékelte. Szerinte páratlan a hazai jogtörténetben, hogy a kormány ezt a szabályozást az alkotmány szintjére akarja emelni. A volt oktatási miniszter kiemelte: a hallgatói szerződések rendszere az Európai Unió egyik alapelvével, a munkaerő szabad áramlásával ellentétes, emellett nehezen ellenőrizhető és kijátszható is. Azt hallani - mondta -, hogy elsősorban Nyugat-Magyarországon egy új, virágzó üzletág alakul ki a diplomások formális magyarországi bejelentésére, majd külföldre utaztatására. Valóban ez a cél? - tette fel a kérdést.

"Ami önnek rög, az nekünk a hazánk" - fogalmazott válaszában Halász János államtitkár, aki szerint a hallgatói szerződés garancia arra, hogy a diplomások tudásukat annak a közösségnek a javára fordítsák, amely a képzést fizette. Hangsúlyozta: a kormány kitart amellett, hogy a teljes állami ösztöndíjas képzés befektetés Magyarországnak. Felhívta a figyelmet arra, hogy az alaptörvényben azt rögzítenék, a felsőoktatási tanulmányok törvényi feltétele lehet a munkavállalás, de hogy ez pontosan milyen tartalommal jelenik meg a felsőoktatási törvényben, az a felsőoktatási kerekasztalon alakul ki véglegesen.

Hiller István – aki visszautasította, hogy az államtitkár kioktassa hazaszeretetből – nem fogadta el a választ, de az Országgyűlés 210 igen, 46 nem és 29 tartózkodás mellett megszavazta azt.

Jobbik: új technológiával sikeresebb lehetne a lombikprogram

Gyenes Géza, a Jobbik képviselője a lombikprogrammal kapcsolatban arról beszélt, hogy egy új eljárás alkalmazásával - amely genetikai szűrést alkalmaz a beültetendő embriók esetében - a jelenlegi évi 1800-1900 lombikprogrammal születő gyermek helyett 5300 gyermek jöhetne világra. Ezért arra kérte a kormányt, hogy tegyen intézkedéseket annak érdekében, hogy az új technológia bekerüljön az OEP által finanszírozottak közé.

Halász János államtitkár ugyanakkor azt mondta, hogy a az Egészségügyi Tudományos Tanács humánreprodukciós bizottsága szerint a képviselő által említett genetikai szűrés nem felel meg az egészségügyi törvénynek, a beavatkozás rutinszerűen nem végezhető. Arra is felhívta a figyelmet, hogy tavaly 2 milliárd forintot fordítottak meddőségi kezelésekre.

A képviselő nem fogadta el a választ, de az Országgyűlés 203 igen 41 nem és 7 tartózkodás mellett elfogadta azt.

A Fidesz a földhasználati regisztrációs díjról

A fideszes Font Sándor a földhasználati bejelentéssel kapcsolatos törvénymódosítással kapcsolatban többek között azt kérdezte: tervezi-e a minisztérium a probléma kezelését, illetve meddig kell bejelenteni az új földhasználatot.

Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára közölte: a földhasználati nyilvántartási eljárás illeték- és díjmentes lesz, az eddig befizetett díjakat a kormányhivatalok visszatérítik az ügyfeleknek. Hozzátette: a bejelentés végső határideje április 30. 

A képviselő nem meglepő módon elfogadta az államtitkári választ.

MSZP: a hulladéklerakási járulék tovább növelte a szolgáltatási díjakat 

Szabó Imre az új hulladékgazdálkodási törvény kapcsán A káosz és kosz címmel benyújtott interpellációjában arról beszélt: bár a hulladéklerakási járulék célja helyes, de tovább növelte a szolgáltatási díjakat, és egyre-másra szaporodnak az illegális lerakóhelyek. Az MSZP-s politikus szerint van olyan megye, ahol a szakmaiatlan szabályozás miatt egyszerre két szolgáltató is elvinné a szemetet, és ezt az teszi meg, aki hamarabb odaér. A lakók nem akarnak duplán, sem többet fizetni - hangoztatta, azt firtatva, ki ezért a felelős.

Illés Zoltán államtitkár azt mondta, káosz legfeljebb a baloldalon van, kosz pedig azáltal teremtődhetett volna, hogy 2008-ig az előző kormány nem nyújtotta be a hulladéktörvényt, amire az unió felszólított. Az unió legjobb elvárásait teljesíti a törvény, és a legkorszerűbb elemek szerepelnek benne - értékelte.

Szerinte a lerakási járulék mint negatív ösztönző azt eredményezi, hogy a közszolgáltatást végző cégeknek nem éri meg a lerakás. A díjak tekintetében kiemelte: az idei évre vonatkozóan 4,2 százalékos emelést tett lehetővé a kormány.

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 188 igen, 74 nem szavazattal azonban igen.

Jobbik: miért nem kezdődött el a tapolcai mentőállomás építése?

Ferenczi Gábor a régóta ígért új tapolcai mentőállomásról beszélt, amelynek építése nem kezdődött el, bár a források, a tervek és hely rendelkezésre állnak 2010 óta. Hozzátette: a mentőállomás továbbra is a régi helyen, épületben működik, ami méltatlan egy járási központhoz. A helyi kórházi átszervezések miatt a betegutak lényegesen megnőttek, Ajkára, Keszthelyre, Veszprémbe szállítják a betegeket a legegyszerűbb műtétekre is, így igen csak indokolt lenne az új állomás - mondta a jobbikos képviselő, azt kérdezve, az mikor épülhet meg végre.

Halász János államtitkár közölte: szakemberek megállapították, hogy a műtétek nagy része egynapos beavatkozások során is elvégezhető, és az új felállás a tapolcai intézmény véleménye alapján is megfelelő. Az aktív ellátás megszűnését a 24 órás sürgősségi sebészeti ügyelet a várt módon helyettesítette - jegyezte meg, hozzátéve: a tapolcai kórház tavaly több mint 68 millió forintos támogatásban részesült, a gazdálkodása stabil.

A mentőállomásról szólva kiemelte: a környék mentőkapacitás-bővítése megtörtént, és az OMSZ idei költségvetésében a struktúraváltásban érintett állomások kapacitásfejlesztésére 167 milliós pluszforrást különítettek el.

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 187 igen 41 nem és 8 tartózkodó szavazattal jóváhagyta.

MSZP: miért titkos, ki, mennyiért nyert el felnőttképzési megbízásokat?

Sós Tamás bírálta, hogy a felnőttképzést folytató intézmények jegyzékét 2011 óta a korábbi részletességgel nem hozzák nyilvánosságra. 2011-ben és tavaly is sok képző cég nyert úgy tanfolyamot, hogy nem végzett korábban oktatást munkaügyi központnak, s az évek óta együttműködő, referenciával rendelkező felnőttképző cégek kiszorultak a piacról - mutatott rá, hangsúlyozva: nem átlátható a rendszer. Miért titkos ki, mennyiért nyert el adott képzést? - kérdezte, és azt kérte, a vonatkozó adatokat pótolják.

Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkár kiemelte: nem a legolcsóbb képzés a legjobb képzés, a forrás mellett sok más szempontot is figyelembe célszerű venni. Megnézik az intézmény személyi és tárgyi feltételeit, a képzést az adott intézmény teljes mértékben maga valósítja-e meg, milyenek a vizsgaeredmények, az ellenőrzés tapasztalatai - sorolta, jelezve: az összeg, így az alacsony ár a bírálat során egyharmad súllyal szerepel.

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 198 igen 75 nem szavazattal jóváhagyta.

Jobbik: mikor lesz közvilágítás Tarnabodon?

A jobbikos Zagyva György Gyula arról beszélt, a Heves megyei a Tarnabodon kikapcsolták az áramszolgáltatást, és sötétedés után az emberek többsége nem mer kimenni az utcára, aki pedig kimerészkedik, arról számolt be, hogy fél. Minderre - mondta - azután került sor, hogy többen, folyamatosan megcsapolták az áramot a településen. Az ellenzéki képviselő azt kérdezte, hogy engedheti meg a rendőrség, hogy a "szeme láttára" illegálisan vételezik az áramot, és mikor lesz közvilágítás Tarnabodon.

Tállai András belügyminisztériumi államtitkár közölte: hat személy ellen van vizsgálat, vádemelés az áramlopás miatt, a rendőrség megtette a megfelelő lépéseket, és ha bármely településről feljelentés érkezik ilyen ügyben, a rendőrség mindig lép. Azért nincs áram a településen, mert önkormányzat nem rendezte az áramszolgáltató felé a közvilágítási számlákat, ezért a polgármester a felelős, a két jelenség nincs összefüggésben egymással - mutatott rá, kijelentve: az idei támogatásokból és saját bevételeiből tudni kell a számlákat rendezni.

A képviselő a választ nem fogadta el, az Országgyűlés 196 igen 41 nem és 8 tartózkodó vokssal megszavazta. 

MSZP: kevesebbet érnek a megváltozott munkaképességűek? 

Tóth Csaba arról beszélt, hogy a megváltozott munkaképességűek, vagy az ilyen munkavállalókat foglalkoztatók kevesebb pontszámot érnek a dohánytermékek kiskereskedelmére vonatkozó pályázaton. Felsorolva a különböző pontszámokat, azt mondta: minden szempont többet ér, mint az ilyen munkavállalók foglalkoztatása.

Fónagy János államtitkár válaszában kiemelte: az érintett kör éppen, hogy több pontot ér, mint a többi pályázó, azaz az említett 2-5 pont többletpontszám. 

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 187 igen 71 nem szavazattal viszont jóváhagyta.