A szabályozási összhang megteremtésével és jogtechnikai pontosításokkal indokolja a nemzeti felsőoktatási törvény módosítását a fideszes Vinnai Győző. Az Országgyűlés honlapján megjelent indítványa a hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző hallgatóval kapcsolatosan teremtené meg azt a lehetőséget, hogy az általános munkajogi szabályoknál a felsőoktatási szaktörvény, illetve annak végrehajtási rendelete a hallgatók számára kedvezőbb szabályokat állapíthasson meg.

A módosítás megteremtené továbbá a hallgatói szerződés alapján fennálló köztartozás kezelésének, behajtásának törvényi feltételét.

A javaslat utal arra, hogy az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerint személyes adat az érintett hozzájárulása, vagy törvény felhatalmazása alapján kezelhető. A képviselő ezt kiegészítené a szükséges adatkezelési felhatalmazás megteremtése érdekében.

Kivételt nem tűr

A javasolt módosítás alapján felsőoktatási szakképzésre való felvétel kivételt nem tűrő feltétele az érettségi vizsga sikeres teljesítése lenne.  A módosítás lehetővé tenné a felsőoktatási intézmény tehetséggondozási tevékenységének rugalmasabb megszervezését, és az általános kötelezettség mellett biztosítja a szervezeti formák közötti választás lehetőségét.

Technikai okok

A köznevelési törvény módosítását pedig a fideszes Hoppál Péter és a kereszténydemokrata Michl József kezdeményezte. Az Országgyűlés honlapján közzétett javaslat a járások és járási kormányhivatalok megszervezése, az állami közfeladat-ellátással összefüggő intézményfenntartás mellett jogtechnikai okokat sorol a változtatásokat indokolva.

A módosítás indoklása szerint a járás, mint az állam szervezetének legalacsonyabb szintű területi és szervezeti egysége, illetve a járási kormányhivatalok 2013. január 1-jével történő létrejötte miatt szükséges egyes, ezen a szinten hatékonyan ellátható köznevelési ágazati hatósági feladatoknak a járási szintre való telepítése.
Mint írták, a törvény értelmező rendelkezéseiben a fenntartó fogalmát módosítani kell, tekintettel arra, hogy az állami köznevelési közfeladat-ellátás keretében fenntartott intézmények túlnyomó többségben települési önkormányzati tulajdonú ingatlanokban fognak működni, továbbá ezen ingatlanok működtetését is a települési önkormányzat fogja végezni bizonyos esetekben.

Ezeréves hagyomány

Az indítvány rögzíti, hogy a kormányhivatalnak az állami köznevelési közfeladat-ellátásban intézményfenntartóként nem lesz szerepe, erre a célra állami intézményfenntartó központot hoznak létre. A központ fenntartásába kerülő köznevelési intézmények más fenntartású köznevelési intézményekhez hasonlóan, az ezeréves magyar iskolai hagyományhoz és a nemzeti köznevelési törvény alapelveihez igazodva – az állami intézményfenntartó központ költségvetési szerven belüli szervezeti egységként önálló, kizárólag az Oktatási Hivatal által nyilvántartásba vett sajátos jogi személyiségek maradnak – rögzíti az indítvány, amely szerint fontos egy külön szerződést is kötni az állami intézményfenntartó központ és a működtető önkormányzat részéről, a konkrét üzemeltetési feladatok meghatározására.

Központosítás

Tekintettel arra, hogy a köznevelési feladatok ellátása – az óvodai nevelési kivételével – állami feladattá válik 2013. január 1-jétől, indokolt az országos szintű tervezés, ezért a köznevelés-fejlesztési terv előkészítését is egy, az egész országra kiterjedő illetékességű hivatalhoz indokolt telepíteni, ez az Oktatási Hivatal. Természetesen a terv készítésébe a kormányhivatalokat és az érdekelt helyi önkormányzatokat is be kell vonni.

A módosítás többek között kitér az óvodai időkeretben megoldandó feladatok pontosítására, részletezésére is. Az indítvány szerint a gyakorló nevelési-oktatási intézményekben és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben vezetőpedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a pedagógus-szakvizsgát tudományos fokozattal, doktori címmel is ki lehetne váltani.