Az Alkotmánybíróság kedden nyilvános teljes ülésen hirdeti ki a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság gyülekezési tárgyú ügyben hozott végzése alaptörvény-ellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz tárgyában hozott határozatát – tudatja közleményében a testület.

Az alapügyben a szervezők 2014 decemberében a devizahitel-károsultak érdekében egész napos tüntetéssorozatot jelentettek be Budapest különböző pontjain, s jelezték, hogy az egyes helyszínek között felvonulás várható. A rendőrség a bejelentést tudomásul vette, de három helyszín tekintetében tiltó határozatot hozott, amit a bíróság helyben hagyott.

Így a Markó utcában a Kúria épülete előtt, illetve a Cinege utcában a miniszterelnök otthonánál betiltották a demonstrációt. A határozatok indoklása szerint a rendezvény megtartása a Markó utcában súlyosan veszélyeztetné a bíróság zavartalan működését, a Cinege utcában pedig a tüntetés mások jogainak és szabadságának sérelmével járna.

A bejelentő alkotmányjogi panaszában arra hivatkozott, hogy a Kúria előtti járdán csak kézi hangosítást használva tíz percig tiltakoztak volna. Ugyanezt akarták tenni a miniszterelnöki rezidencia előtt is, a rendőrség ennek ellenére tiltó határozatot hozott.

A panaszos az alkotmánybírósági beadványában hivatkozott egyebek mellett arra, hogy alapvető jog csak más alapvető jog vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében korlátozható. Álláspontja szerint erre a szükségesség és arányosság követelményére figyelemmel van lehetőség, de a bíróság ezt nem vette figyelembe.

Az indítványozó jelezte, hogy a Kúriánál már többször tartottak hasonló rendezvényt, amelynek bejelentését a rendőrség tudomásul vette és egyik esetben sem következett be olyan esemény, amely súlyosan zavarta volna a bíróság működését.

De vitatja azt is, hogy a Cinege utcai tüntetés mások jogainak és szabadságának sérelmével járna. A Terorelhárítási Központ által elrendelt személy- és létesítménybiztosítási intézkedések kapcsán pedig azt hangsúlyozta: a gyülekezési jog korlátozásának csak az lehet az alapja, ha a rendőrség a szükségesnek tartott intézkedést szigorú alapjogi teszt alapján indokolja.

Az indítványozó szerint a legfontosabb elvi kérdés az, hogy alkalmazható-e előzetes tiltási okként a gyülekezési törvény azon rendelkezése, amely szerint a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével. Ugyanis a bíróság – már nem először – erre hivatkozva hagyta helyben a rendőrség hasonló tartalmú határozatát.

Az Alkotmánybíróság egyébként utoljára egy évvel ezelőtt tartotta fontosnak, hogy a határozatát nyilvános teljes ülésen hirdesse ki. Akkor a termőföldek értékesítésére vonatkozó jogszabályokról döntött, a földbizottságok eljárásával kapcsolatban pedig alkotmányos követelményeket fogalmazott meg.

Előtte sem gyakran, utána pedig egyáltalán nem élt a nyilvános határozathirdetés lehetőségével a testület, pedig egyebek mellett olyan fontos kérdésekben döntöttek, mint a kormány által kezdeményezett kvótareferendum. Információnk szerint a bírák a jövőben nagyobb fontosságot tulajdonítanak annak, hogy a döntéseiket ne csupán közlemény útján tudassák a nyilvánossággal.