Heves vitát váltott ki a Fővárosi Közgyűlésen a BKV megsegítéséről szóló, a kormány és a főváros között tavaly decemberben kötött szándéknyilatkozat megvitatása. A megállapodás révén 23 milliárd forintos mentőövet kap a közlekedési vállalat, cserébe a városháza idén öt, jövőre tízmilliárddal stafírozza ki saját cégét, februártól pedig valamivel több mint négy százalékkal emelik a tömegközlekedési tarifákat.

Ikvai-Szabó Imre (SZDSZ) főpolgármester-helyettes ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, a BKV a továbbiakban hitelből nem működtethető, a négyszázalékos emelés visszavonása pedig ezt a megállapodást veszélyeztetné. A szocialisták a nyugdíjasok által fizetendő tarifák megfelezésére adtak be javaslatot, a Fidesz pedig a februári díjemelés visszavonását szorgalmazta – ezt a szocialisták miatt nem vették végül napirendre -, illetve a tanulóknak félárú vonaljegy bevezetését, e javaslatokról a városatyák délután vitáznak majd.

Wintermantel Zsolt (Fidesz) szerint a kormány-főváros megállapodás járatritkításokat is tartalmaz, szerinte a négyszázalékos tarifaemelés szükségtelen, hiszen mindössze 3-400 milliós pluszbevételt eredményez, de elriasztja a bérletvásárlókat. György István (Fidesz) szerint a fővárosnak nincs erkölcsi alapja a jegyáremelésre.

Horváth Csaba (MSZP) Budapest-ügyi kormánybiztos szerint viszont a megállapodásért „köszönet és gratuláció járna”, hiszen először sikerült elfogadtatni a kormánnyal, hogy a BKV-nak az államkasszából adandó támogatás inflációval egyező emelését vállalja, és ezzel sikerült növekedési pályára állítani a csődhelyzetben lévő BKV-t.

Wintermantel erre úgy válaszolt: „köszönjük a százmilliós tanácsadói szerződéseket és végkielégítéseket, a rendőrségnek pedig a letartóztatásokat”. Az ellenzéki képviselő vitatta azt is, hogy a főpolgármesternek lenne jogalapja arra, hogy tarifaemelésre vállaljon kötelezettséget.

Ugrik a 23 milliárd?

Wintermantel javaslatára a közgyűlés úgy döntött, a szándéknyilatkozat alapján várhatóan márciusban megkötendő kormány-főváros közötti szerződésben a városháza nem kötelezi el magát a BKV-tarifaemelés mellett. (A fideszes képviselő javaslatát a Fidesz, az MDF, egy független és egy SZDSZ-es városatya támogatta, így kapott többséget.)

Horváth Csaba szerint a fideszes javaslat elfogadása miatt a BKV eleshet a 23 milliárdos mentőcsomagtól. Wintermantel erre felszólította Horváth Csabát, hogy kormánybiztosi minőségében ne zsarolja a Fővárosi Közgyűlést azzal, hogy a kormány elvonja a BKV-nak szánt támogatást, ha nem szavazzák meg a szerződéstervezetet.

Megfúrták az egészségügyi centrumot

Az egykori koalíciós partnerek közötti villongás folytatódott a korábban az MSZP által szorgalmazott budapesti egészségügyi modellről szóló vitában.

A modellt Horváth Csaba (MSZP) még főpolgármester-helyettesként jegyezte, a lényege az lett volna, hogy két ütemben közös holdingba szervezték volna a 14 fővárosi fenntartású budapesti kórházat. A javaslat többször okozott koalíciós feszültséget, két éve például a szocialisták csak ennek támogatása fejében voltak hajlandók megszavazni Budapest költségvetését.

A modell részeként tavaly decemberben jött létre a Fővárosi Egészségközpont Zrt. mintegy félmilliárd forintos alaptőkével. A közgyűlés csütörtökön – a fideszes Pesti Imre javaslatára - az SZDSZ és a Fidesz támogatásával, az MSZP ellenében revizori vizsgálatot rendelt el a zrt-nél, amelynek lezárultáig felfüggesztették a központ működését, alaptőkéjét pedig átcsoportosították egészségügyi műszerbeszerzésre és a csődközelben lévő négy fővárosi kórház megsegítésére.

A vitában Szolnoki Andrea (SZDSZ) egészségügyi tanácsnok kijelentette, hogy az egészségközpont nem volt működőképes, ezért azt lényegében a városháza szakügyosztálya felügyelete alá kellett vonni. Bagdy Gábor (KDNP) azt mondta, a főváros nincs abban a helyzetben, hogy százmilliókat költsön „egyéni ambíciókra”.

SZDSZ-Fidesz koalíciót emlegetnek a szocialisták

Pesti Imre (Fidesz) arra emlékeztetett, hogy Horváth Csaba egészségügyért felelős főpolgármester-helyettesként többet költött előkészítő tanulmányokra, mint a szakminisztérium, ennek ellenére a modell nem valósult meg, a tízfős zrt. mára működésképtelenné vált. A cég által elkölthető pénznek pedig – mint fogalmazott - „jobb helye volna az egészségügyben, mint az önök zsebeiben”. Horváth Csaba mindezt politikai kicsinyességnek nevezte, és SZDSZ-Fidesz koalíciót emlegetett. „Októbertől, ha megkapjuk a bizalmat, mi mindent el fogunk követni a budapestiek egészségéért, még ha ezt önök nem is szeretnék” - jelentette ki.