Egy fiatalember 2007 novemberétől volt előzetes letartóztatásban Budapesten, majd 2008 márciusában öt napra átszállították a kecskeméti börtönbe. A második nap éjjelén a pszichiátriai betegségeire szedett erős gyógyszerektől kábult embert az egyik rabtársa megerőszakolta. A nyomozás során nem derült ki, hogy kilencük közül ki volt az elkövető.

Tisztában lehettek azzal, hogy a férfi különösen kiszolgáltatott helyzetben van, mégsem különítették el Népszabadság/archív

Az áldozat előzetes letartóztatásban volt, tehát elítéltekkel nem lehetett volna öt összezárni, ezzel szemben kilenc zárkatársából nyolc jogerős ítéletét töltötte. A kecskeméti börtönnek azzal is tisztában kellett lennie, hogy a férfi rossz pszichés állapota és az erre szedett erős gyógyszerek miatt különösen kiszolgáltatott helyzetben van, mégsem különítették el.

A férfi a Magyar Helsinki Bizottsághoz fordult, és kártérítési pert indított a Bács-Kiskun Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet ellen. A perben a börtön nem vitatta az erőszak tényét, de azzal érvelt, hogy a kétszáz százalék feletti zsúfoltság miatt nem volt lehetséges betartani a jogszabályban előírt elkülönítési szabályokat.

Ezen túl arra is hivatkoztak, hogy az intézetet törvény által előírt befogadási kötelezettség terheli, tehát a túlzsúfoltság miatt nem utasíthatja el a fogvatartottak befogadását, és ebből következően nem róhatók fel neki az esetleges károk, amelyek a szabályok megszegésével összefüggésben keletkeznek.

Ám előbb a Kecskeméti Törvényszék, majd jogerős ítéletben a Szegedi Ítélőtábla is kimondta: „a felróhatóság alóli mentesüléshez nem vezethet önmagában az a tény, hogy a büntetés-végrehajtási intézetek túlzsúfoltak". A börtön személyi állománya köteles megakadályozni, hogy a fogvatartottak egymást bántalmazzák vagy sanyargassák, és az elkülönítési szabályok is éppen azt szolgálják, hogy elejét vegyék a rabok egymás elleni jogsértéseinek, hiszen az állomány tagjai nem ellenőrizhetik folyamatosan őket.

Abban, hogy megítélték az áldozat által kért teljes, hárommilliós nem vagyoni kártérítést, nagy szerepe volt a pszichológus szakvéleményének is. Ez megállapította, hogy az elszenvedett szexuális erőszak „beláthatatlan, kitörölhetetlen traumasorozatot, pszichoszomatikus és pszichés megbetegedést indított el, felerősítette az alapbetegséget, a bipoláris zavart". Az összeroppant férfi később öngyilkosságot is megkísérelt.

Mindkét eljáró bíróság bizonyítottnak találta a kecskeméti börtön jogsértése és a Helsinki Bizottság ügyfelét ért hátrányos következmények közti okozati összefüggést. A Szegedi Ítélőtábla jogerősen hárommillió forint nem vagyoni kártérítés és mintegy ötvenezer forint vagyoni kártérítés – az áldozat pszichiátriai kezelésének gyógyszerköltsége – megfizetésére kötelezte a Bács-Kiskun Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetet.