Megbüntetik Salgótarjánt
Skuczi Nándor, a közgyűlés fideszes elnöke, a helyettese által váratlanul előhúzott javaslatot előkészítetlennek és átgondolatlannak minősítette, s törvényességi aggályokat is megfogalmazott. Ezt többen oszthatták, mert a Fidesz-KDNP kilenc képviselőjéből négyen nem támogatták a költözést. Az ugyancsak fideszes ötletgazda, Barna János viszont azzal érvelt, hogy történelmi pillanat adódik Nógrád megye újraegyesítésére. Azt hangoztatta, szavazóik csaknem kétharmada Nyugat-Nógrádban él – ahol Balassagyarmat is fekszik –, a megyeszékhelyen lakók pedig amúgy sem szavazhatnak a megyei közgyűlési listákra.
Ez jó ideje így van, eddig azonban sehol nem vetődött fel, hogy a megyei önkormányzat számára más helyet keressenek.
A hatályos szabályozás szerint egyébként ezt megtehetik, mert a képviselő-testület dönthet „az önkormányzat hivatalos megnevezéséről, székhelyéről". Barnának ráadásul abban is igaza van, hogy a korábbi intézményfenntartói és hatósági feladatokat ellátó megyéknek mára csak a területfejlesztés maradt, de sok pénzt ehhez a munkához sem kapnak. Így igazgatási szempontból nagyjából mindegy, hol ül össze a közgyűlés, illetve hol működik a néhány tucat fős apparátus.
Mindazonáltal nehéz elvonatkoztatni attól, hogy a költözés ötlete éppen ott vetődött fel, ahol a Fidesz vesztett. Igaz, a párt jelöltje csak ötven szavazattal maradt le a polgármesteri székről. (Emiatt az eredményt bíróság előtt támadták meg, ma jogerős döntés várható.)
Ugyanakkor kétségtelen, hogy a megyeszékhely 1950-ig Balassagyarmat volt, s ma is ott működik a törvényszék és a megyei börtön. Hasonló a helyzet Békésben, ahol nem a megyeszékhelyen, hanem Gyulán van a törvényszék.
A Fidesz egyébként Békéscsabán is veszített. Ott még nem vetődött fel a költözés ötlete.
