alkalmazások |

RSS |

előfizetés |

akciók Nol.hu | NolBlog | NolTV | Hírmátrix | NolRandi

oldal tetejére

Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelem | Akciók

Szolgáltatások
Nyomtatott mellékletek

NolTwitter |

2012. május
25. péntek

Belföld		Külföld		Gazdaság		Kultúra		Vélemény		Sport		Tud/Tech		Noller		Mozaik		A Lap

Megbékélés vagy új gyűlölethullám lesz a tömegsírok megnyitásából?

Konferencia a délvidéki magyar népirtás 65. évfordulóján

Borisz Tadics elnök ígérete ellenére még mindig nem nyitották meg a Szerb Történeti Levéltárban az 1944-45-ös szerb megtorlások iratait a kutatók előtt. Kérdés, hogy a „még hidegebb napok" eseményeinek feltárása a szerb-magyar megbékélést, vagy az ellentétek újbóli kiéleződését segítené-e elő.

Tanács István Szeged| NOL| 2010. január 23. |21 komment

Cikk értékelés Be kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

mizar | 2010. január 25. | 07:53:47

Moderálási alapelvek- komment törölve -

oxálsav | 2010. január 25. | 06:45:19

hát igen
a holokauszttagadás igen súlyos bűn, azonban ha magyarirtásról van szó, azt nem árt lebecsülni
hunnyunk szemet az ilyen apróságok felett, és legyünk jó viszonyban a szerbekkel, meg mindenkivel, mert felvilágosultak és EURÓPAIAK vagyunk
csak ez az irány mutat előre

Ssyz Olivér | 2010. január 25. | 01:35:14

Kétszer húztunk ujjat a szerbekkel: Magyarország területéről a XX. században háromszor érte katonai támadás Szerbiát/Jugoszláviát: 1914-ben, 1941-ben és 1999-ben. Mindegyiket magyarázták/magyarázzák.

Tom Sawyer | 2010. január 24. | 14:52:16

Az egész cikkből süt a magyarellenesség. Pofátlanság, hogy ilyen ún. újságírók működhetnek az ún. Magyarországon.

Stark úr nem tudom milyen alapon kicsinyli le a népirtást, mondván, hogy egy a sok közül. Egyrészt ez a saját népünkkel esett meg, ezért többet kell vele foglalkoznunk. Másrészt a leírásokban olvasható ritkaságszámba menő szadista kegyetlenség is kiemeli a többi közül. (Sajnos a magyar népnek már volt ilyenben része a Horea és az Avram-féle román magyarírtás során is...)

Sajti Enikő nem tudom miért mond csak ilyen alacsony számot, illetve ezt mivel támasztja alá. Az, hogy csak 5000 ember van dokumentálva, az nem jelenti azt, hogy csak ennyi áldozat van. Ez inkább csak szándékos kisebbítése a bűnöknek. De én lennék a legboldogabb, ha kiderülne, hogy igaza van.

Tanács István "úr"-nak pedig a "legjobbakat" kívánom. Mióta számít radikálisnak az áldozatok újratemetése, a gyilkosok megnevezése??? Szégyellhetné magát. Elküldeném Elli Wieselhez magát, majd ő biztosan kiokosítaná néhány Moszados gyerekkel, hogy vannak el nem évülő bűnök.

mizar | 2010. január 24. | 11:55:58

Moderálási alapelvek- komment törölve -

zlatibor32 | 2010. január 24. | 11:49:44

Tíz évesen tanúja voltam a „hideg napok” egyik - Titeltől nem messze fekvő, Duna-parti községben-, nyilván nem a legjelentősebb eseményének. Láttam, amint 15-20 szánon, mindegyiken négyen-öten, férfiak, nők, fiatalok ( volt köztük velem egykorú kislány, akinek az arcára még most is emlékszem), öregek ültek, és mentek a szánok a Duna felé. Úgy másfél óra múlva jöttek vissza a szánok üresen,csak a kocsissal. Még most is, ha eszembe jut, borzalom és kétségbe esés tör rám.
Aki nem élte át az eseményeket, aki nem volt ott, akinek nem voltak az áldozatok között ismerősei, rokonai, a család barátai, az jobb, ha nem mond „okos” véleményt. Az azt követő események bírálatánál, az akkori események utólagos következményeiről „tuti” véleményt mondóknak jusson eszébe a ősi, ”szemet szemért, fogat fogért” elv modern kori elmélete, a halálbüntetés visszaállítására buzdítók törekvése. Ítéletet a történt eseményekről nagyon könnyű mondani, különösen ha az illető személy azoktól az eseményektől időben és térben messze volt, messze van

Jonnie | 2010. január 24. | 11:30:36

Balango | 2010. január 23. | 23:57:30

Ki vagy te?

Az a fajta, aki 44-ben a gestapo-nak jelentett, utána meg az ávh-nak.

ampulla | 2010. január 24. | 11:22:34

Hogyan lehet az egyik disznóságot egy másikkal indokolni?
Így sosem lesz vége.
A XX. században már 2 alkalommal ráfáztunk hogy ujjat húztunk a szerbekkel. Nem volt elég?

mizar | 2010. január 24. | 10:26:59

Moderálási alapelvek- komment törölve -

mizar | 2010. január 24. | 10:10:11

Moderálási alapelvek- komment törölve -

komszomol | 2010. január 24. | 09:57:40

"mizar | 2010. január 24. | 09:25:02

A még értelmesebb "homo sapiens sapiens sapiens" pedig tudja, hogy a társadalmak sem vonhatják ki magukat az evolúciós törvények alól.
Versengenek egymással."

Hm. Az evolúció fajok és egyedek között zajlik. A biológia nem tud mit kezdeni a "társadalom" kategóriával.

Mondjuk a magyar(országi) társadalom (beleértve cigányokat, zsidókat, szerbeket!) verseng a szerb(iai) társadalommal (beleértve zsidókat, cigányokat, magyarokat!)?

Vagy hogyan is gondoltad? Mit értesz a "társadalom" fogalmán?

komszomol | 2010. január 24. | 09:48:18

"mizar | 2010. január 24. | 09:23:00

komszomol | 2010. január 24. | 09:11:13

...és akkor le kell mészárolni?"

Hát háborúban az árulót le szokták. A magyarok nem így tettek talán? Vagy milyen "fajt" ismersz, akik közt más a szokás?

mizar | 2010. január 24. | 09:25:02

Moderálási alapelvek- komment törölve -

mizar | 2010. január 24. | 09:23:00

Moderálási alapelvek- komment törölve -

komszomol | 2010. január 24. | 09:15:11

"ZOLEY69 | 2010. január 24. | 01:13:56

Komszomol: A logikád végtelen. Az identitásod kifejletlen."

A világ különböző történéseit az értelmes ember (homo sapiens sapiens) nem identitás alapján értékeli.

Amúgy meg érdekes, hogy a te identitásod ezek szerint kuplerájtulajdonos.

komszomol | 2010. január 24. | 09:11:13

"alango | 2010. január 23. | 23:57:30

Komszomol, te már védted itt a nol.hu-n a leányfalui ír gázolót is.

Ha valahol magyart bántanak, neked azonnal orgazmusod van."

1. Miféle magyar? Ez egy kuplerájtulajdonos volt.

2. A nem szándékos bűncselekményt, nem szándékos bűncselekménynek kell megítélni.

mizar | 2010. január 24. | 08:28:22

Moderálási alapelvek- komment törölve -

autopia | 2010. január 24. | 01:57:40

Több gondolat tolul fel nekem erre a hirre.
- ha ezekkel a "hideg napokkal" idöben es öszinten foglalkoztunk volna, akkor talan a szerbek nem irtottak volna ki nehany ezer bosnyakot, es ugy altalaban, Jugoszlavia kicsit bekesebben oszlott volna fel. De eddig az volt a törtenelmi üzenet, hogy a gyözteseknek lehet...
- az öszinte feltaras nehez dolog valszeg meg most is. Ha sikerül mindket felnek a sajat szemétjét elhallgattatni, akkor mar talan van esely a megbekelesre: az utodok belatjak, hova vezet a gyülölet.
- nem csak Szerbiaban irtottak magyarokat: megtettek ezt szlovak partizanok is. A kitelepitesek csak kesöbb jöttek. Azt is fel kellene dolgozni...

ZOLEY69 | 2010. január 24. | 01:13:56

Komszomol: A logikád végtelen. Az identitásod kifejletlen. Maradjunk annyiban hogy az állampolgárságnál az van írva neked is hogy: magyar

Balango | 2010. január 23. | 23:57:30

Komszomol, te már védted itt a nol.hu-n a leányfalui ír gázolót is.

Ha valahol magyart bántanak, neked azonnal orgazmusod van. Még annak is tudtál örülni, hogy az az ír elgázolt két kisgyereket. Mondhatod persze, hogy ilyet nem írtál, de a soraidból - összevetve egyéb írásaiddal is - kicsengett a gázoló iránti szimpátia. Mit kicsengett? Erről szólt, amit írtál.

Oszd már meg velünk: milyen tulajdonképpen az identitásod?
Itt élsz, magyarul írsz (fogadni mernék, nem is tudsz más nyelven), és saját fizikai valójukban gyűlölöd a magyarokat. Még a gyerekeket is.

Ki vagy te?

komszomol | 2010. január 23. | 20:00:01

"A verseci kupleráj tulajdonosa azért vált „a nép ellenségévé" és gyilkolták meg Tito partizánjai, mert nála szórakoztak a magyar és a német tisztek, továbbá a „Madám" „kizsákmányolta" az alkalmazottait."

Minek az idézőjelek? Talán nem igaz? Másrészt igencsak valószínű, hogy egy kis kémkedést is végezett a németeknek. Persze háborúban a kimerítő bizonyítási eljárás egyik oldalon sem volt szokásban.

A verseci kupleráj tulajdonosa azért vált „a nép ellenségévé" és gyilkolták meg Tito partizánjai, mert nála szórakoztak a magyar és a német tisztek, továbbá a „Madám" „kizsákmányolta" az alkalmazottait. A magyarkanizsai katolikus pap azt prédikálta a magyar hadsereg bevonulásakor, hogy a szent magyar földet nem fogja többé szerb bocskor taposni. Amikor visszajöttek a szerbek, agyonlőtték. A martonosi kocsmárost helyi szerbek ölték meg, mert szerintük segített abban, hogy a vele összejátszó hamiskártyások a vásár után elnyerjék egy leittasodott szerb földművestől a marhák árát.

Borisz Tadics szerb elnök tavaly november budapesti látogatásakor megállapodott Sólyom László magyar köztársasági elnökkel, hogy közös magyar-szerb történész vegyes bizottságot alakítanak a második világháború idején elkövetett atrocitások kivizsgálására. A közös bizottság létrehozását Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke javasolta, aki szerint az események feltárása a szerb-magyar megbékélést szolgálhatná, és példát mutathatna más nemzeteknek az elmúlt évtizedben zajlott délszláv háború sebeinek begyógyítására is. A valóság feltárását nagyban segítené, ha hozzáférhetővé tennék a Szerb Történeti Levéltárban az ebből a korszakból származó iratokat a kutatók előtt. Erre Borisz Tadics elnök ígéretet is tett, ám megvalósítására mindeddig nem került sor.

Szombaton Szegeden konferenciát rendeztek a délvidéki magyar népirtás 65. évfordulója alkalmából. A második világháború vége felé Tito partizánjai a Vajdaság számos településén vádemelés és bírósági ítélet nélkül gyilkoltak le helybeli antikommunista szerbeket, németeket és magyarokat. Stark Tamás történész előadásában arról beszélt: a vajdasági népirtás csak egy a második világháború időszakának sok hasonló atrocitása közül. A huszadik században uralkodó eszme volt, hogy csak az etnikailag tiszta nemzetállam a jó állam. A közkeletű vélemény szerint a „még hidegebb napokon" Tito partizánjai az 1942-es újvidéki „hideg napok" atrocitásait torolták meg. Stark Tamás szerint az etnikai erőszak része volt a kor közgondolkodásának és politikai gyakorlatának: mindig az gyilkolt, vagy tisztogatott, aki éppen erősebb volt.

Forró Lajos Szegeden élő, de a Vajdaságban született tanár másfél éve pert indított, és elérte, hogy egy szerb bíróság rehabilitálja az 1944-ben ártatlanul kivégzett nagyapját. Forró Lajos dokumentumfilmet is készített a Magyarkanizsán, Martonoson és Adorjánban elkövetett vérengzésekről. A konferencián tartott előadásában Forró hangsúlyozta: a levéltári dokumentumok csak a helytörténeti kutatásokkal kiegészülve adhatnak valós eredményt.

A. Sajti Enikő szegedi történész szerint mítosz az, hogy a Délvidéken 40 ezer magyart öltek meg a háború végén. Kevesebb, mint ötezer meggyilkolt magyarról van adat. Bár eltérések lehetségesek, nem valószínű, hogy a meggyilkolt magyarok száma meghaladná a partizánok által leginkább ellenségnek tekintett szerb csetnikekét, illetve a volksbundista németekét. A. Sajti Enikő szerint a tényfeltárás célja, hogy a történészek rögzíthessék a valós történéseket.

Sokkal radikálisabb volt két vajdasági magyar előadó, Matuska Márton és Csorba Béla. Szerintük nem szabad hagyni, hogy szerbek vizsgálják a magyarok ellen elkövetett atrocitásokat. A tényfeltárás célja pedig nem a tisztességes történetírás és a megbékélés, hanem a tömegsírok feltárása, az áldozatok újratemetése, a gyilkosok megnevezése.

A szegedi konferenciát, amelyen nem vett részt sem szerb, sem mérsékeltnek számító vajdasági magyar történész, Becsey Zsolt fideszes politikus Délvidéki Mártírium 1944-45 nevű alapítványa kezdeményezte.